MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.

1/6. ő. e. Pártértekezlet. 1-303. • 1966. november 3-4. - Mellékletek: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának beszámolója. (A megye ipari, mezőgazdasági termelésének fejlődése; A tanácsok munkája, a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi helyzete; A pártélet fejlődése, a párt eszmei, politikai munkája; A revíziós bizottság beszámolója.) 233-291. [brosúra]

A pártélet fejlődés^ a párt eszmei, politikai mi ím m) k á j a . A pártélet fejlődése: Az MSZMP VIII. Kongresszusa óta eltelt négy esztendőben pártszervezeteink egészségesen tovább fejlődtek. Növekedett erejük, cselekvési egységük, • nőtt a politikai aktivitásuk, egyszóval a megyében erősödött pártunk tömegbefolyása. Politikánk alapvető kérdéseiben érvényesül az egység, s általában ez a jellemző pártszervezeteink egészére. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy egyes kérdésekben viták folynak, vagy esetenként a párt politikájától eltérő vélemények is megfogalmazódnak. A pártegységet azonban nem tekinthetjük egyszer és mindenkorra adott változatlan állapotnak. Feladatunknak tartjuk, hogy napról-napra - a nézetek pártszerü vitáján keresztül - erősítsük a párt egységét. Az elmúlt négy év során belső fejlődésünk sarkalatos kérdésében több fontos politikai, ideológiai vita folyik. Ilyenek pártunk szövetsági politikája, a munkásosztály vezető szerepe, az osztályharc értelmezése és még néhány kérdés. Párttagságunk egy része nehezen fogadta el, hogy pártonkivüliek is - pártfunkció kivételével - betölthetnek vezető funkciót. Többen az osztályharcos politika feladását vélték az egyetemi felvételeknél a származási kategória eltörlésében. Ma már nem első sorban a határosat helyességét vonják kétségbe, hanem végrehajtását, mivel nyugtalanítónak tartják, hogy kevés fizikai munkás és paraszt gyerek kerül be egyetemekre, főiskolákra. Mások kétségbe vonják a párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését, valamint a kommunisták munkájának megbecsülését. Hivatkoznak arra, hogy gazdasági, állami és társadalmi életünk vezető posztjaira mind több egyetemet végzett értelmiségi került. E nézeteket táplálják azok a torzítások, amelyek helyenként a gyakorlatban előfordultak.