MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 27-28.

1/5. ő. e. Pártértekezlet. 1-82. • 1962. október 27-28. - [A 4. ő. e. folytatása.] - A pártértekezlethez kapcsolódó egyéb iratok: - - Az MSZMP Pest megyei pártértekezletének határozati javaslata. 32-35. [brosúra]

gépesített termelés feltételeit. A szőlőből a legjobb csemegefajták, gyümölcsnél a törpe- és középmagas törzsű fák termőorsós telepítését kell szorgalmazni. Az állattenyésztést gyökeresen meg kell javítani. Az egyes állatfajok tenyésztését és hizlalását mindenütt gazdaságossá kell tenni. Ennek útja a hozamok növelése, a jobb takarmányértékesítés. Egészséges állattartási körülményeket kell teremteni. Most elsősorban a sertés- és szarvasmarhatenyésztést és hizlalást kell kielégítően megoldani. A sertéshizlalási forgót megyei átlagban 12 hónapra kell csökkenteni. Fokozatosan növelni kell a közös állatállomány arányát. A beruházási eszközöket tervszerűbben és szakszerűbben kell felhasználni. Támogatni kell a szövetkezetközi beruházásokat. Az ötéves terv időszakában mintegy 40 ezer holdra kell növelni az öntözött területeket, s javítani kell a gépellátást. Helyes beruházási politikát alkalmazva, a még gyenge termelőszövetke- ' zetek gazdálkodását egy-két év alatt jó közepes színvonalra kell emelni. A megye elmaradott homokos és hegyes területein meg kell javítani a gazdálkodás feltételeit. Ebben a munkában nagy segítséget jelenthe:, ha elterjesztjük „Az erősebb segítse a gyengébbet" mozgalmat. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek reálisan, a tényleges adottságokat figyelembe véve tervezzenek. Jobban kihasználják az álló- és forgóeszközöket. Növeljék a közös alapokat. Ki kell terjeszteni az ösztönző elosztási formák alkalmazását. A növénytermesztésben mindenütt alkalmazni kell, ahol a kézi munkának nagyobb szerepe van (kukorica, kertészet, gyümölcsös). Általánossá kell tenni az állattenyésztésben. A gondozók és vezetők jövedelmét a megmaradó szaporulattól, a hozamoktól és a takarmányfelhasználástól is függővé kell tenni. Minden szinten meg kell szervezni a szakmunkásés szakember-képzést. A szövetkezetek szakmunkás- és szakember-ellátásának most ez lesz a fő útja. Biztosítani kell a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülését. A tsz-tagok törvényadta jogait tiszteletben kell tartani, ki kell adni a háztáji földeket, ki kell fizetni a földjáradékot. A tagokkal kötött szerződéseket (természetbeni jövedelem, prémium stb.) meg kell tartani. Jobbá kell tenni a mezőgazdasági termelés irányítását és szervezését. Az ötéves terv időszakában ki kell dolgozni megyénk mezőgazdasága fejlesztésének távlati tervét. Tovább kell javítani az állami irányító szervek és vállalatok tevékenységét. Törekedni kell rá, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó állami szervekben uralkodóvá váljék a nagyüzemi szemlélet, a céltudatos termelést szervező tevékenység, az elemző munka és a bátor' kezdeményezés. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek és a termeltető, felvásárló vállalatok között szocialista üzemekhez méltó viszony alakuljon ki, hogy mindkét fél tegyen eleget vállalt kötelezettségének. Meg kell javítani a felvásárló vállalatok munkáját. El kell érni, hogy a községi tanácsok is behatóan foglalkozzanak a tsz-ekkel. Legyenek segítségükre a községek gazdasági adottságainak jó kihasználásában, a munkaerő biztosításában. Dolgozzanak együtt a község zöldség- és húsfélékkel való ellátásában stb. Ebben a munkában működjenek közre a földművesszövetkezetek is. V. A pártértekezlet megállapítja, hogy a megyében fejlődött az államhatalmi és államigazgatási szervek munkája. A megye közbiztonsága jó. Érvényesül a törvényesség. Fejlődik az államhatalmi munka társadalmi jellege. Sok ezer állampolgár segédkezik a Népi Ellenőrzést Bizottságok, a bíróságok, a rendőrség, a tűzoltóság munkájában. Most az a feladat, hogy ezt a munkát elmélyítsük, hogy fejlesszük a társadalmi bíráskodást. Magasabb színvonalra emeljük a társadalmi tulajdon védelmét, s tovább növeljük a nyomozati munkában is a törvényességet. A megyében működő fegyveres testületek (honvédség, munkásőrség, rendőrség, határőrség) fejlesszék tovább fegyverbarátságukat és kapcsolataikat a lakossággal. » Sokat fejlődtek a tanácsok és a tanácsszervek. A tanácsüléseket megtartják és megfelelően ellátják a tanácstörvényben előírt, más tanácsi funkciókat. Tanácsaink vezetésével és szervezésében rohamosan fejlődik kulturális életünk. Nő az iskolák száma, s mind több fiatal kap magasszínvonalú oktatást. Az utóbbi években fellendült a tanácsok községfejlesztési munkája. Falvaink állandóan szépülnek, rendeződnek, korszerűsödnek. Ehhez a lakosság élő munkával is hozzájárul. Tanácsaink feladata, hogy a társadalmi munka szervezéséből kiküszöböljék a bürokratikus vonásokat. Tegyék egyszerűbbé a társadalmi munkanyilvántartását. S a közösségért végzett minden társadalmi munkát tekintsenek egyenértékűnek. Vonjanak be újabb és újabb embereket a tanácsi munkába. Fejlesszék az államigazgatás társadalmi jellegét. A tanácsok munkája további javításának egyik feltétele, hogy a tanácsoknak minden szinten megfelelő hatáskörük legyen. Különösen fontos a községi és városi tanácsok hatáskörének növelése. Le kell küzdeni a helyi tanácsoknál meglévő szűklátókörűséget, a feladatoktól való húzódozást. S a felsőbb szervek figyelmét is fel kell rá hívni : biztosítsanak nagyobb hatáskört az alsóbb tanácsoknak. Határt kell szabni a vál- ! lalat központosítási törekvéseknek. Lehetővé kell tenni, hogy lakosságuk szolgálatában a községi tanácsok is gazdálkodjanak. Javítani kell — különösen községi szinten — a tanács-apparátus munkáját. A tanácsokhoz forduló emberek ügyeit minden esetben körültekintően kell .intézni. A tanács és végrehajtó bizottsága . mindenütt követelje meg az apparátus precíz, lelkiismeretes munkáját. VI. A pártértekezlet üdvözli megyénk pártonkívüli dolgozóit: munkásokat, tsz-tagokat, műszaki értelmiségieket, agronómusokat, orvosokot, tudósokat, pedagógusokat, háziasszonyokat, mindazt a sok-sok ezer embert, akik a kommunistákkal vállvetve részt vettek eredményeink kimunkálásában. A pártértekezlet felhívja valamennyi pártszervezet és kommunista figyelmét: munkájuk során fordítsanak nagy gondot a pártonkívüli emberekkel való összefogásra, tekintsék őket hű szövetségeseiknek a szocialista társadalom építésében. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak, a szakszervezetek, a KISZ, a földművesszövetkezetek, a nőtanácsok, a vöröskereszt, az MHS, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a TIT, a hazafias népfront-bizottságok sok ezer pártonkívüli emberhez viszik el a felvilágosító szót. Felhívja a pártértekezlet a tömegszervezetekbe'n dolgozó kommunistákat: törekedjenek az ott folyó munka további megjavítására. A szakszervezetek javítsák' a versenyszervező munkát. Különösen a verseny nyilvánosságát, a munkabrigádokkal való foglalkozást. Ellenőrizzék a verseny és az újítások elbírálását. Behatóbban kell foglalkozniuk a munkavédelemmel. Küzdeni kell a hanyagság, ' a felelőtlenség ellen, mert ezek okozzák az üzemi balesetek nagy részét. KISZ-szervezeteink törekedjenek befolyásuk növelésére. Sokkal több fiatalt kell megnyerniök, különösen a termelőszövetkezeti fiatalok közül. Fejleszteniük kell az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalmat. Fiatal munkások, tsz-tagok és diákok újabb ezreit szervezzék be a mozgalomba, s gondoskodjanak" róla: vállalt kötelezettségeiknek tegyenek is eleget. Minél több falusi fiatalt vonjanak be a tsz-ek munkájába, különösen az állattenyésztésbe.