MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 27-28.

1/4. ő. e. Pártértekezlet. 1-254. • 1962. október 27-28. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója. - - Szóbeli beszámoló. - 5-32.

ket. Erőnkhöz mérten vegyünk részt a szocialista országok nagy gazdasági együttműködésében. Tartsuk tiszteieben a Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa által hozott megállapodásokat. Magunk is kezdeményezőén s égitsük elő erőfesziteink összehangolását, tárjuk fel és éljünk az itt meglévő óriási tartalékokkal. Csak üdvözölni tudjuk, hogy Pá tunk Központi Bizottsága ©s Kormányunk aktivan résztvesz a szocialista országok gazdasági együttműködésében. Mi Pest megyei kommunisták rajta leszünk, hogy eleget tegyünk a reánk háruló kötelességeknek, megoldjuk a reánk váró feladatokat . A beszámolási időszak évei bebizonyították, hogy Pártunk VII. kongresszusa helyes politikai vonalat dolgozott ki. Volt ereje és szervezettsége, hogy a helyes vonalat az életbe meg is valósítsa. Pártunk helyes, gazdasági adottságainkat, erőforrásainkat figyelembevevő reális gazdaság-politikát dolgozott ki. Amelynek végrehajtása során leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Egészségesen fejlődő iparral rendelkezünk, növelhettük a beruházásra szánt összegeket. Végrehajtottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését. 1-2 év alatt sok száz kitűnően gazdálkodó termelőszövetkezet lett az országban. S tanúi vagyunk mezőgazdaságunkban a modern nagyüzem kialakulás ának. Jó gazdaság-politikánk lehetővé teszi, hogy tudományos életünk is lépést tartson a gazdaság fejlődésével. Helyes osztály-politikát folytattunk. Ez lehetővé teszi, hogy jó viszony, aktiv együttműködés alakuljon ki szövetségeseinkkel. Mint minden s zöv etség,- a munkásosztály szövetsége a különféle társadalmi rétegekkel kétoldalú. Csak akkor várhatjuk el, hogy szövetségeseink őszintén, vállvetve résztvesznek a szocializmus épitésében, ha látják és biztosak lehetnek benne, hogy a szocializmus az ő számukra is jót, javakban bőségesebb életet jelent. És tegyük hozzá kulturáltságot és egyenjogúságot hoz számukra. Ezt a szövetségi politikát tani tot

ta Marx és Lenin. Marx óta a kommunista párt mindig harcolt a kiváltságok ellen. Marx óta tanitjuk, hogy a munkásosztály amikor önmagát felszabadítja, felszabadit minden dolgozó osztályt és réteget. A munkásosztály nem előj3gokért, kiváltságokért harcol, mint azt tették az előtte való osztályok. Ez idegen a munkásosztálytól. A munkásosztály aszerint itél meg, hogy az illető hozzájárul-e a társadalom jólétéhez, s mennyivel, hogyan járul hozzá munkájával. Megtartja-e a szocialista együttélés szabályait. Nekünk kommunis táknak őrködni kell a felett, hogy az emberek ügyeivel törődjünk, hogy emberek ügyében megfelelő vizsgálat után, őket meghallgatva, védekezést lehetővé téve történjen döntés. Szövetségeseink, de még párttagjaink sem a szerint Ítélik meg munkánkat, mint mondtunk a gyűlésen, pártnapon, mit irunk az újságban. Hanem a szerint, milyen életet teremtünk számukra, megbecsüljük-e munkájukat, emberien bánunk-e velük, rendelkeznek-e a kultur embert megillető jogokkal. Magától értetődőnek látszanak ezek a dolgok. Az élet azonban nem ezt mutatja. Csak az elmúlt néhány hónapban a párt erejével kellett közbelépni, hogy idős, öreg embereknek a háztáji földjét ne I0-I5 km-re adják ki a várostól. Tucatjával jöttek hozzánk panaszkodni öreg emberek, hogy a földjük után járó bért, vagy földjáradékot nem kapják meg. Közbelépésünkre a panaszok elintézést nyertek, bizonyltja, hogy nem objektiv nehézségekről van szól.