MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 27-28.

1/4. ő. e. Pártértekezlet. 1-254. • 1962. október 27-28. - Napirend: - 2. A megyei revíziós bizottság beszámolója. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 40-171.

- Mr Szakáll József elvtárs elnök: Tisztelt Pártértekezlet, Kedves Elvtársak! Folytatjuk a a Pártértekezlet vitáját. A következő felszólaló Györe Sándor tsz. elnök Abonyból, utánaa Kelemen György elvtárs tsz. elnök és Ág. igazgató, következik Dánszentmiklósról. Győré Sándor, elvtárs: ^ Tisztelt Pártértekezlet, kedves Elvtársak! A ceglédi járás dolgozóinak és kommunistáinak forró üdvözletét tolmácsolom a pártértekezletnek. A beszámolóval, a Rev.Biz. beszámolójával és a határozati javaslattal a ceglédi járás küldöttei egyetértenek, A beszámolóval kapcsolatban néhány kérdésről szeretnék hozzászólásomban beszélni. Az első kérdés, amelyet a beszámoló is haagsulyozott, az egységes paraszti osztály kialakításának fontossága, szükségessége, különösen a jelenlegi szakaszban. Elvtársak! Falusi viszonylatban az elmúlt évtized tanitásai alapján nagyon m lyeg belegyökerezett az emberek tudatába, hogy az embere- . ket még ma is aszerint Ítéljék meg, hogy hány hold földjük volt, hány cselédet tartottak, vagy mennyi aratójuk, Vagy napszámosuk volt. Termelőszövetkezeti vonatkozásban ez a mostani szakaszban^ a mostani körülmények között már nagyon káros, 196o-ban, fa mezőgazdaság átszervezése után, a termelőszövetkezetek megalakulása után bizony sok esetben gátolta, hátráltatta a termelőszövetkezetekben folyó munkát, hiszen az emberek a tsz-ek-en belül kezdtek elkülönülni a szerint, hogy régi tsz- 1agok, uj tsz, tagok; az uj termelőszövetkezeti tagok között még esetlegesen aszerint, hogy középparasztok, vagy módosabb parasztok voltak. Sok vita volt ebből. Sok téves elmélet volt születőben, hiszen nem egyszer maguk a tsz, tagok is a jogokat aszerint kívánták mérni, hogy mit hoztam én a közös gazdaságba, mit adtam én a tsz-be. Az egységes paraszti osztály kialakításának k rdése nagyon fontos feladata a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek, hiszen enélkül nem lehet csatasorba állitani a tsz, tagság összes dolgozóját, s ahol ezt nem sikerül megvalósítani, ott ez a helyzet előbb, vagy utóbb a termelőszövetkezet megszilárdításának, fejlődésének gátjává válik. Egy másik kérdés, amelyről szeretnék beszámolni, a munkaverseny kérdése. Az elmúlt három esztendő alatt járásunk területén lényegében sikerült a munkaversenyt meghonosítani a tsz-ek-ben,olyannyira, hogy ma már a termelőszövetkezetek tagjai, ha esetleg a vezetőség nem törődne a munkaverseny szervezésével, de különösen az értékelésével, jelzik a vezetőségnek, hogy ebben a hónapban a mi munkacsapatunk, vagy a mi munka_brigádunk hogyan áll a verseny területén. Jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy a járás területén a járás 22 termelőszövetkezete résztvesz a termelési és a felvásárlási versenyben.