MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. október 31.-november 1.
1/3. ő. e. Pártértekezlet. 1-217. • 1959. október 31.-november 1. - [Az 1. ő. e. folytatása.] - Beszámolók: - - A megyei ipar és kereskedelem helyzetéről, valamint a kongresszusi munkaversenyről. 32-52.
több, mint 1000 ujitást adtak be, amelyek együtt évi 12 millió ferint megtakarítást eredményeznek. A Csepel Autógyárban az egyik legjobb ujitás Sütő Ferenqjé, aki kidolgozta a preciziós melegsajtolás? technológiáját. A gyár ezzel az ujitással évente több millió forintot takarit meg, Nagy szerepe volt az ujitásoknak| észszerüsitéseknek abban, hogy pl. a Dunai Hajógyár a vizibuszt 15 %-al, a motorkerékpár oldalkocsit 13 %-al olcsóbban termeli, mint 1958-ban. 1959» első negyedéhez viszonyitva a szén önköltsége lo, a mozaiklapé 11, a f©tópapiré 2, a tehergépkocsiké pedig 0,6 °/ir-al csökkent. Ezek az eredmények azt is mutatják, hogy a feladatokra való mozgósításnál az öntudat mellett mennyire fontos a vállalatok és a dolgozók anyagi érdekeltsége. Ezt az érdekeltséget Kormányunk a nyereségrészesedéssel biztosította, rajtunk áll milyen eredményesen tudjuk továbbra is hasznositani a termelőmunka még jobbátétele érdekében. Megyénk ipari üzemeinek munkáslétszáma a beszámolási időjf alatt több,mint 15 %-al, közel 32.000-re szaporodott. A több,mint 4 ezres munkáslétszám növekedés nagy feladatokat roÄfc» üzemi pártszervezeteinkre* A g,yárakbá% lépő uj munkások többsége a kispolgári nézetekkel telitett paraszti tömegekből került ki, akiknek szocialista szellemű nevelése - lényegében öntudatos munkássá nevelése - az üzem kommunistáinak feladata. Ez a munka egyrészt azért jelentős, mert a forradalmi munkásosztály növekedését,ezzel párhuzamosan pedig az ingadozó kispolgári tömeg csökkenését jelenti, másrészt ezek az emberek a gyárakból magukkal viszik a munkásosztály szocialista nézeteit és akarva, akaratlanul hatással vannak otthoni környezetükre* A kérdés fontosságát azért kivan* juk aláhúzni, mert tapasztalataink szerint üzemi pártszervezeteink még nem mindenütt ismerték fel ezt és éppen ezért nem f©r~ ditanak elég gondot a mezőgazdaságból az üzemekbe került dolgozók nevelésére. Az ipari munkáslétszám növekedése más vonatkozásában is jelentős* A gyárak bonyolult gépéig az uj munkásoktól megkövetelik, hogy tanuljanak, tehát emelkedik szellemi színvonaluk*