MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. október 31.-november 1.

1/2. ő. e. Pártértekezlet. 1-20. • 1959. október 31.-november 1. - Melléklet: - - Az MSZMP Pest megyei pártértekezletének határozata. 18-20. [brosúra]

A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Pártértekesletének határozata 1959. október 31—november 1. A megyei pártértekezlet megállapítja, hogy a párt 1956. november 4. óta folytatott politikai vonala helyes és célravezető. Ezt az elmúlt három év gyakorlata és az elért eredmények kézzelfoghatóan bizonyítják. Megállapítja a Pártértekezlet, hogy a Pest megyei pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága a maga területén mindent elkövetett e helyes politikai irányvonal megvalósításáért és következetesen, eredményesen hajtotta azt végre. A korábbi évekhez viszonyítva megyénkben is sokat fejlődött a pártmunka stílusa és módszere. Alapvetően kijavítottuk a pártélet korábbi hibáit. Megerősödött a párt vezető szerepe, nagy mértékben kiszélesedett és megerősödött a párt tömegkapcsolata. Ezzel függ össze, hogy a felére csökkent apparátus nemcsak áldozatkészebben, de eredményesebben is dolgozik, örvendetesen megnőtt a társadalmi aktivisták szerepe a pártéletben, fejlődött a kollektív vezetés és nőtt a különböző pártszervek önállósága. A felszabadulás óta eltelt 14 év alatt Pest megye arculata is gyökeresen megváltozott. A Horthy Magyarország földbirtokviszonyait megyénkben is a földbirtokok megoszlásának hallatlan egyenőtlensége, a mezőgazdasági népesség nagy tömegeinek nyomora, földnélkülisége jellemezte. A megye földterületének közel 50°/o-a a földtulajdonosok egy százalékának a kezében volt, ugyanakkor a több, mint 50 000 törpebirtokos földterülete átlagosan alig érte el a másfél katasztrális holdat. A maihoz hasonlítható jelentős ipari létesítményekről még csak nem is álmodhatott a megye lakossága. Az elmúlt világháború után néhány tőkés, kihasználva a lakosság rászorult helyzetét és a Duna olcsó víziútját, néhány jelentéktelen üzemet épített a megyében, amelyek még csak fokozták a megye dolgozóinak kizsákmányoltságát. Ez a korszak örökre a múlté. Megyénk a felszabadulás óta az élet minden területén összehasonlíthatatlanul többet fejlődött, mint az elnyomatás hosszú évtizedeiben. A felszabadulást követően a párt hívó szavára hihetetlen gyorsasággal láttak hozzá a munkások az újjáépítéshez, a meglévő üzemek bővítéséhez és új gyárak felépítéséhez. A Szovjetunió baráti segítségével olyan ipartelepeket alakítottunk ki, amelyek jelentős szerepet töltenek be a népgazdaság szervezetében. Pest megve fejlett mezőgazdasággal rendelkező, ipari megyévé vált. Ma már elmondhatjuk, hogy főbb ipari termékeink: a Csepel teherautók, a diósdi csapágyak, a Forte filmek és fotópapírok, kiváló gépeink, árammérőink, konzerv készítményeink és jóminőségű textiliáink méltó képviselői a magyar ipar jóhírének, nemcsak a baráti szocialista, de a tőkés országokban is. A mezőgazdaságban is a múlté már a mérhetetlen nyomor és a kizsákmányolás. Megyénk mezőgazdaságát ma a már megalakult, virágzásnak induló termelőszövetkezetek megerősödése és további fejlődése, gyarapodása jellemzi. A még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára is biztosítottak a megélhetési lehetőségek, valamint a biztonságos termelés feltételei. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk szerte a megyében a szövetkezés gondolatával foglalkozik. Látva a már meglévő és az újonan alakult termelőszövetkezetek gyorsütemű fejlődését, egyre inkább megérlelődik annak a felismerése, hogy a jövő útja a szövetkezeti gazdálkodás. Az elkövetkezendő években Pest megyében is legfőbb feladat, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben megteremtsük a szocialista mezőgazdaságot. Az új, egységes, paraszti osztály kialakításával megbonthatatlanná tesszük a munkás-paraszt szövetséget. A felszabadulás óta a fejlődéssel párhuzamosan az emberek is megváltoztak. Munkásságunk és egyre növekvő szövetkezeti parasztságunk olyan erő, amelyre lehet építeni a megnövekedett feladatok végrehajtásában. Értelmiségünk felismerte a fejlődés helyes irányát és lelkesen vesz részt a szocialista építőmunkában. A 3 éves terv sikeres befejezése és az új ötéves terv megvalósítása a következő főbb feladatokat állítja elénk: 1. Az iparban a legközvetlenebb feladatnak kell tekinteni az 1959. évi tervek sikeres teljesítését, illetve túlteljesítését, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, az exporttervek maradéktalan végrehajtását — a K.B.