MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. május 2.

Napirend: - 1. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésszervezésének tapasztalatai Pest megyében. - - Jelentés. 11–22.

- 2 A meglévő állóeszközökkel, az integráló szervezetek anyagi segítségével, az összehangolt irányitó és szervezőmunka, valamint a gazdasági szabályozók eredményeként kialakult jó társadalmi légkörben a kistermelés volumene az utóbbi években jelentősen növekedett. Kiemelkedik az általános növekedésen belül a zöldséghajtatás, a szabadföldi zöldségtermelés, a sertéstenyésztés és a kisállattenyésztés Nem érzékelhető még a fejlődés a szőlő- és gyümölcstermelés ben. Célkitűzéseinkkel egyezően a zöldségtermelés fajszerkezete mindinkább a munkaigényes növények irányába tolódik. Növekszik az érdeklődés a fóliás hajtatás- és a friss fogyasztásra szánt szabadföldi paradicsom, paprika, uborka, zöldbab termelése iránt. A központi árualap lo %-a származik a kistermelőktől. A kisüzemi gyümölcs-szőlőtermelés az ültetvények állapota, kora és a müvelés korszerűsége által meghatározott. Ez ágazatokban csak a rekonstrukció tervszerű végrehajtásával lehet jelentős eredményt elérni, jól lehet mindtöbb ilyen ültetvényt létesitenek a kistermelők különösen a házkörüli kertekben. Az állattenyésztésen belül az összes szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány csökkenése 1977-ben mérséklődött. A tenyésztési kedv javult, 6 %—kai nőtt az inszeminálás és meg kétszereződött a négyéves tehéntartásra szerződöttek száma. A tehéntartás után kifizetett támogatási összeg jelentősen emelkedett. A fajlagos tejtermelés 1977-ben tovább nőtt. A szarvasmarhatenyésztésben mindinkább terjed a több tehenet tartók száma. Gondot okoz azonban a fejőgépek beszerzési nehézsége, és a tömegtakarmány ellátás. A sertéstenyésztés a fejlesztési célkitűzéseket meghaladó mértékben növekedett és 1977-ben az eddigi legmagasabb termelési szint alakult ki. A tenyésztői kedvre jellemző, hogy