MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. szeptember 20.

Napirend: - 1. Jelentés a korszerű nagyteljesítményű berendezések kihasználásról a Budai járás ipari üzemeiben. - - Jelentés. 18–24.

Gazdasági fejlődésünk jelenleg! szakaszában kitűzött feladatainkat csak a termelés hatékonyságának emelésével valósíthatjuk meg. A termelékenység növelése a meglévő és a beállításra kerülő új termelő kapacitások jobb kihasználását igényli. A termelő kapacitások kihasználása döntően vállalati kategória és komplex feladat, amely szorosan összefügg a munka szervezettségének javításával, a termelés intenzifikálásával és a termékszerkezet korszerűsítésével. A korszerű-, nagyteljesítményű, - nagyértékű gépek és berendezések kapacitás kihasználása a hatékonyság növelésének olyan eszköze, amely lényeges módon befolyásolja a ráfordítások megtérülését, a gazdaságosság alakulását. Optimális kihasználásuk a vállalatok fontos gazdasági érdeke, mivel lényegesebb beruházás nélkül a termelés bővítését szolgálja. A Járási Pártbizottság az V. ötéves terv iparfejlesztési célkitűzéseinek járási feladatait a fentiek figyelembevételével határozta meg; célul tűzte többek között a racionális létszámgazdálkodással, műszaki fejlesztéssel és korszerűsítéssel párhuzamosan a meglévő állóeszközök jobb kihasználását, a termelés hatékonyságának emelését. A vonatkozó felsőbb párthatározatok és állásfoglalások szellemében hangsúlyoztuk, hogy mindezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha a termelés növelését a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságának javításával és a korszerű, nagyteljesítményű gépek és berendezések jobb kihasználásával oldjuk meg. A vállalati Intézkedési Tervekben és a pártszervezetek cselekvési programjaiban ezek a feladatok általában kifejezésre jutnak és a főbb tennivalókat tartalmazzák. ari_ v^JJ al at o k_ ál [óesz köz ej nek A Budai Járás ipara feldolgozó jellegű és kapacitásának túlnyomó része szerkezete az agglomerációs övezetben található. Fejlesztésének irányát és lehetőségét ez a körülmény alapvetően befolyásolja. Az elmúlt tervidőszakban a Járás ipari termelése 63.6 %-kal emelkedett, amely 1975-ben 11.6 milliárd Ft-ot tett ki. Az ipari üzemek a termelés növekedését 76.2 %-ban a termelékenység emelésével biztosították. A termelés bővítését a következők jellemezték: — A Vállalatok 1973-ig elsősorban a létszámnöveléssel együttjáró új munkahelyek létesítésére törekedtek. Az állóeszközök állománya 76.1 %-kal bővült, ezen belül a gépek és berendezések aránya megduplázódott. Az állóalat pok növekedésének üteme meghaladta a termelés növekedésének ütemét. — A tervidőszak közepén a munkaerőforrások beszűkültek, ezért méginkább előtérbe került az új technika beszerzésére irányuló törekvés. Ujabb kapacitások jöttek létre, amelyek nem voltak mindenhol összhangban a termelés bővítésének egyéb feltételeivel. (Üzem- és munkaszervezés, létszám, szakképzettség stb.) — A gazdaságos termékszerkezet kialakítása a legtöbb vállalatnál lassan bontakozott ki, ennek objektív feltételei nem mindenhol teremtődtek meg. A belső tartalékok feltárása, az üzem- és munkaszervezés lehetőségeinek kihasználása sem vált általánossá, s mindez kedvezőtlenül befolyásolta a hatékonyságot. A jelenlegi tervidőszak első évében a termelés eszközigényessége tovább növekedett. Az állóeszközök bruttó értékének növekedési üteme 1976-ben is meghaladta a termelés növekedési ütemét. A gép és berendezések részaránya tovább javult; nettó értékük 31.3 %-kal haladja meg az előző évit. Jelentősen bővültek e téren a termelő kapacitások a Diósdi Csapágygyárban, a BTCS Solymári Gyárában és a Közép-magyarországi Tejipari Vállalatnál. A gépi beruházások az új nagyértékű aíapüzemi gépek és berendezések termelésbe állítására irányultak, amelyet a termékszerkezet korszerűsítése is megkövetelt. A vizsgált korszerű, nagyértékű gépek az összes gép és berendezés értékének 43.9 %-át teszik ki és átlagosan ezeken termelik meg a létrehozott termelési értéknek csaknem a felét. A termelésben játszott szerepük szempontjából figyelemreméltó, hogy az alapüzemi gépek értékének több mint a kétharma-