MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. október 15.
Napirend: - 1. A népgazdaság védelmének ügyészi tapasztalatai a jogpolitikai elvek alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–6.
Major elvtár s válasza: A gazdasági vezetők liberalizmusával kapcsolatosan megemliti, hogy vizsgálat alapján készült a statisztika, példaként hozza a Pestvidéki Gépgyárat, ahol a munkaügyi döntőbizottság 2 fegyelmi, 1 kártéritési üggyel, a Csepel Autógyárban 5 fegyelmi és 8 kártéritési üggyel foglalkozott. Az elmúlt évek során több tsz-ben százas nagyságrendben történtek munkaerőmegszüntetések, ehhez hozzájárultak a gazdasági nehézségek. A szövetkezetekben nagyon gyorsan és sok pénzt akarnak keresni, ezen a téren sok a tennivaló. Az ügyészség e tekintetben felszólalásokkal tud élni, vagy megfogadja a gazdasági vezető, vagy nem. Időnként összehivják a vezetőket, rájuk olvasáák a hibákat, de nem látni történik-e érdemben előrehaladás. A csoportérdek és az állami érdek összeütközése. Sajnos meglehetősen' sok esetben előfordul, elsősorban bűnügyeknél tapasztalható. Példaként emliti a halásztelki Tövall és csepeli gépgyárat, ahol belső költözködésről van, de sem ember Sem eszköz nem volt rá. A termelőszövetkezeti ügyek elhúzódásánál nem tudja igérni a 3-6 hónapon belüli intézkedést. Olyan szakértőkre lenne'szükség, akik vállalják a munkát és folyamatosan tudnak dolgozni. Szükségesnek tartaná egy J?ev-irzxc4 irodát létrehozni, arra nem fizetnének rá. jp^iúe-r-t^ A biróság elnökének mindenkor jelzik röviden az ügyet, és közlik hogy minél előbb tűzzék napirendre. Azelőtt 6 hónapnál előbb nem került tárgyalásra egy ügy. A vizsgálati osztály erősitéat kapott, igy fokozottabb figyelmet tudnak forditani egy ügyre. A tsz-ek és ÁFÉSZ-ek melléküzemágai többé-kevésbé rendjén vannak, fejlődés tapasztalható, ma már egyre kevesebben gazdálkodnak zsebből. Ismeretes a vizsgalati anyag előtte, sajnos sok hiba van benne. Többek között olyan alapvető dolgok, hogy nincs ellenőrző bizottság egy-két helyen. Belső ellenőrzés sincs, ennek következtében néhány közös vállalkozás és szövetkezet megszűnt, pl. a Pest megyei 1 és 7*sz. épitőipari vállalatok. A hivatásos ellenőröknél sajnos előfordul a hivatásával való visszaélés, ez súlyos fegyelmi vétséget jelent. A mellékfoglalkozások főleg 197o-71-től élnek. Ezekre felfigyeltek az ügyészi szervek is, de a hatósági és gazdálkodó szervek is. A vesztegetésnek egyik kifinomult formája alakult'ki, ezt igyekeznek felszámolni a NEB átfogó vizsgálatot végez. Az Ítélkezési gyakorlat megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek. A birósági intélkezési gyakorlatban nem volt azelőtt olyan, hogy a pénzbüntetés megközeliti az 50 %-ot. Ma már'találkozunk 5000 Ft-os,de ennél magasabb pénzbüntetéssel is. Korábban alig fordult elő vagyonelkobzás, mostanában pl. a nagykátai járásban 3-4 ügyben történt több 100 ezer forintot érő vagyonelkobzás. Ha többszörösen visszaeső bűnözőről van szó, elképzelhető pénz főbüntetés vagy 3 évi szabadságvesztés. Példaként emliti a Zsidai féle üzérkedést, amelyben másodfokon a büntetést megduplázták. A pártszervektől sok segitséget kapnak, odafigyelnek munkájukra, de a rendőri szervekkel erősebb a kapcsolat. A gazdasági szabályozókat illetően finomitásra van szükség. Szerinte sok a túlszabályozás, ebből adódik a merevség. Ugy érzi olyan lehetőségekkel kell élni, pl. egyéni felelősségrevonás, és csak végső esetben büntető uton eljárni a pazarlás, hanyag gazdálkodás miatt. Itt viszont nemcsak a -azdasági vezetőktől, vagy azok 3
