MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. október 15.

Napirend: - 1. A népgazdaság védelmének ügyészi tapasztalatai a jogpolitikai elvek alapján. - - Jelentés. 10–19.

Az állam az életszinvonal-politikával összhangban álló béremelkedések biztosítása érdekében a béralap túllépést prog ressziv adóztatással sajtja. Egyes vállalatok - hogy ezt elkerüljék - a saját munkásaik által elvégezhető munkát más gazdálkodó szervekkel végeztetik el. Az is előfordul, hogy az ilyen munkák: elvégzésére a saját dolgozóikat másodállásban vagy mellékfoglalkozásban rendelkezésre bocsátják. Ez nem csak az adózási szabályok megsértését jelenti, hanem azt is, hogy más gazdálkodó szervek - rendszerint közös vállal kozások - jogtalan jövedelemhez jutnak, elősegiti a szükségtelen másodállásokat, mellék foglalkozásokat és többeket jogtalan egyéni jövedelemhez segit. A statisztikai adatok szerint a népgazdaság elleni bűncselekmények Pest megyében kedvezően alakultak. 1973-ban országosan 4 $-ban, megyénkben 2,1 %-ban fordultak el5 ilven bűncselekmények. Ezek, továbbá a társadalmi tulajdont érintő ügvek között számon tartott, néhány nagy ügy - különösen azok, amelyekben gazdasági vezetők követtek el harácsolási vágyból különböző módon visszaélést - a közvélemény élénk érdeklő dését váltotta ki. /Pl. Debreceni és Kelemen kisiparosok által, engedély nélküli ipari vállalkozással fenntartott üzérkedés, Kovacsik Elemér és 39 társa által bűnszövetkezetben elkövetett csalás, vesztegetés és más bűncselekmények, Koós László és társai, Barhács János és társai hűtlen kezelés/ A becsületes dolgozók segitették e visszaélések feltárását, leplezését, egyetértéssel, megnyugvással vették tudomásul a felelősségrevonást. Ezeknek a politikai hatása abban is mérhető, hogy sokan tették fel a kérdést: hogy kereshet egy maszek százezreket, sőt milliót, hogy fizethet ki szövetkezet üzletkötőnek több, mint egymillió forintot, hogy adhatják nevüket, bélyegzőjüket, szocialista gazdálkodó egységek spekuláns elemeknek, amikor tisztességes uton is lehet eredményesen gazdálkodni. Kedvezően alakult a társadalmi tulajdont érintő bűncselekmények száma is. 1966-ban és az ezt megelőző évben 2169 ilyen, ismertté vált bűncselekmény fordult elő a megyében. 1973-ban 1764, a csökkenés 18,6 Í°. Országos viszonylatban is hasonló a tendencia, de megyénkben a csökkenés jelentősebb. Ez elsősorban azzal hozható összefüggésbe, hogy a vállalatok és más gazdálkodó szervek számos, hatékony megelőző intézkedést tettek. Mindinkább tudatossá válik az, hogy a bűn megelőzése és üldözése nem csak az arra hivatott szervek feladata, hanem igényli az állami, társadalmi szerveknek, az egész társada lomnak a közös erőfeszítését is. Az egyes gazdálkodó egységek dolgozói mindinkább felismerik azt, hogy a csaló, a tolvaj, a közös vagyont herdáló vagy rongáló az okozott kárral az ő egyéni érdekeiket is sérti.