MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. március 18.

Napirend: - 1. A munkásosztály műveltségének és művelődésének helyzete Pest megyében. - - Jelentés. 14–31.

-5A negye munkásságánalc 44,5 szakmunkás, 36,7 %-a betanított munkás és 18,8 %-a segédmunkás. A belső szakmai rétegződése megközelítően lo jobb az országos átlagnál és 5,8 %-al maiad el a budapesti helyzettől. A szakmunkások számának jelentős növekedése ellenére a szakmunkásképzés, a továbbképzés még sok kívánni valót hagy maga után. Tapasztalataink szerint a kérdés ott kap megfelelő hangsúlyt, ahol a termelés korszerűsítése van napirenden, vagy ahol uj, modern technikán alapuló üzem épül. Százhalombatta két üzemében /DHV.DKV/ a munkások,15 %-ít vonták be szakmunkásképző és továbbképző tan folyamokra. -Szakmai képzésre a DKV-ban 1,1 millió forintot fordítanak, a kisebb létszámú DHV-ban pedig közel 300 ezer forintot. Jelentős még a ráfordítás Nagykörösi Konzervgyárban / 186 ezer / az Ipari Szerelvény és.Gépgyárban / 200 ezer /, igen alacsony viszont a váci üzemekben. A vizsgált váci üzemek közel 7 ezer munkása közül az elmúlt évben mindössze 5,2 % - részesült szakmai képzésben. A megye munkásainak mintegy 30 %-a nő, ez az arány magasabb az országos átlagnál, s nem sokkal marad el a budapestitől, A nők szkmai műveltsége jelentősen lemarad a férfiakéhoz képest. Ivlig a megye férfi munkásainak 44 %-a szakmunkás, addig a szakmunkások aránya a nők között csak 17,7 %. A női szakmunkások zöme a textiliparban, a ruházati iparban, és az élelmiszeriparban helyezkedik el. Ezeken a területeken a szakmunkások keresete is alacsonyabb az átlagosnál. d./ Milyen tényezők befolyásolják a munkások művelődését A művelődés egyik legfontosabb hajtóereje a munkásember belső igénye. Ennek fejlesztésében értünk el eredményeket. A megkérdezett munkások 57,5 %-a jár párt, vagy tömegszervezeti oktatásra, 63 % olvas naponta újságot, 79 %-a hallgatja a rádiót, 65 %-a pedig rendszeresen nézi a televíziót. Jóval gyengébb