MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. december 18.

Napirend: - 1. A munkásosztály és a tsz-parasztság szövetsége alakulásának néhány kérdése Pest megyében. - - Jelentés. 10–25.

- 3 agglomerációs övezetben. Ezért a távolabbi községek közössége kialakultabb, összeszokottabb, mig az agglomerációs községeké heterogén. A bejárók hosszabb időt töltenek a munkahelyük és lakóhelyük közötti utazással, lakóhelyükön a házépités évekig eltart és ezek csökkentik a pihenésre, a kulturálódásra forditható időt, nehezitik a lakóhelyi közéleti, politikai tevékenységbe való aktivabb bekapcsolódásukat. A bejáró munkások tömegével tartósan kell számolnunk. Ezért a lakóhelyi és munkahelyi állami és politikai szervek erőteljesebb összefogása elősegitheti folyamatos politikai, kulturális nevelésüket. Emlitésre méltó e téren a nagykátai és a váci járási PB. kezdeményezése: ahol jelentős számú eljáró él, a,/lakóhelyi párt és tanácsi szervek, művelődési intézmények vegyék fel a kapcsolatot a foglalkoztató budapesti és megyei ipari üzemekkel <, A problémák megoldására már egyre több jó megoldás, összefogás tapasztalható.Több vállalat, üzem különböző módon - anyagiakkal, szakmunkások küldésével épitési, villanyszerelési anyagok rendelkezésre bocsátásávalsegit egy-egy községben óvodák, bölcsődék létrehozásában. 0/ Megyénkben a társadalmi átrétegződés nagyméretű volt. 1970-b§n az 1960 évihez képest az ipari és épitőipari keresők aránya 42.1 %-ról 52.2 %-ra nőtt, a mezőgazdasági munkaerők aránya 33.1 %-ról 20,9 %-ra csökkent, Az aktiv keresők 12,5 a termelőszövetkezetekben tagként ill. családtagként dolgozik. A csökkenés erőteljesebb volt a főváros környéki településeken. Pl, monori járásban 9.5 %, badai járásban 5.6 %

9 Vác városban 1.7 %, Gyál nagyközségben 3.4 %. Ez egyben arra utal, hogy megyénkben a munkások aránya nemcsak a városokban vált dominálóvá, hanem egyre inkább a községekben is. Alig van olyan község, - néhány a ceglédi járásban - ahol jarz aktiv keresők többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Még a hagyományos paraszti községekben is csak a keresők egyharmada, de egyre több ,az olyan kettős jövedelmű családok száma, ahol két vagy több kereső közül csak 1 dolgozik a mezőgazdaságban. k " tiszta" paraszti jövedelmű családok száma alig éri el a 182o ezret. Ezek inkább a fővárostól távolabb eső községekben, tanyákon élnek. A szövetkezetekről és a földtulajdonról szóló törvények végrehajtása után ,a kétlaki, illetve a,, mezőgazdaságból elvándorolt földtulajdonosok ,egy része belépett a tsz-be. Sokan vi-, szont .földtulajdonuk megváltását kérték, s végleg munkássá váltak. JS