MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. október 23.

Napirend: - 1. Az agglomerációs övezet távlati fejlesztési koncepciója. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–8.

-7Hibás szemlélet példázására elmondja, hogy közelharcot kellett vívni a kereskedelmi hálózat kiépítéséért. Bebizonyosodott, hogy pl. a Vácott és Gödöllőn megépitett áruházak forgalma a •vártnál nagyobb lett. Az áruházak megépitése előtt felerősödött a hang, hogy nem akarnak "batyuzni". A jövőben is törekedni akarunk a kereskedelemfejlesztésére és ezt nem megyei sovinizmusból tesszük. Komplexebb kérdés ez annál is inkább, mert azok, akik az övezetbe vándoroltak be, itt válnak munkássá. Azt kell alapul venni, hogy a III. ötéves terv idején kezdtünk el foglalkozni az agglomerációval, a IV. ötéves tervben már tettünk lépéseket, az V. ötéves tervben viszont még többet fogunk tenni. Amikor az agglomeráció kommunális hiányait emlegetjük, nem árt a Főváros periférikus kerületeiről szót ejteni, mert itt előfordul még pl. villany-hiány, tehát rosszabb a helyzet néhol, mint a megye sok községében. A Politikai Bizottság kimondta, hogy Budapestet nem lehet tovább nyuj,tani. A közelmúltban eljutott hozzánk a Jogtudományi Egyetem Államtudomáijy i Tanszékének tanulmánya, mely leszögezi, hogy a Budapestet körülvevő községek közül 20-at Budapesthez kell csatolni. Rendkivül zavarólat hatnak ilyenfajta un. tanulmányok, mert már érkezett olyan jelzés, hogy ez elhintődött a köztudatban, és voltak olyan lakosok, akik már nem vettek buszbérlótet, hiszen oda már a kék buszok fognak járni. Roppant nehéz politikai helyzetet alakit ez ki Best megyében akkor, amikor uj viztársulásokat akarunk létrehozni, stb. Mindenki előtt ismeretes, hogy vannak olyan nagyközségeink, amelyeket - az ismérvek alapján - várossá lehet nyilvánítani. Dunakeszi nagyközséggel jártunk ugy, hogy jelentős anyagi erőt összpontosítottunk vÁrossá fejlesztésének továbbvitele érdekében, arról nem is beszélve, hogy Dunakeszi rendelkezik legalább 4 ipari üzemmel, szakmunkas-iskolával, gimnáziummal, tehát teljesítve van a feltétele várossá nyilvánításának lehetőségéhez. Nem beszélve arról, hogy a kormány-programban is benn van a várossá nyilvánítása. Mindezek mellett nem sikerült véghezvitele, az oka szinte ismeretlen. Tudott dolog, hogy a megye nagy erőfeszítéseket tesz óvodai férőhelyek bővítése érdekében. Ugyanezt nem tudja tenni az iskolai tantermek bővítésére, és sajnos 500 szükség-tantérmünk van. Lakásszámokban az országos viszonylatban közép-szinten állunk. Romány elvtárs említette az ipartelepítés esetleges korlátozását. Kormány-határozat mondja ki, hogy 35 km-es körzetben nm szabad ipart telepíteni. Ami ipar települt Pest megyéb-en, azt mind kormányhatározat hagyta jóvá. aráth elvtárs felvetésére válaszolja, hogy nincs szükség aggomerációs koordinációs bizottságra. Olyan lehetőség nincs, hogy a Fővárost kivéve kisebb településeknél is letelepedési korlátozás szülessen. 9-