MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. szeptember 25.
Napirend: - 1. A Ceglédi Városi Párt-végrehajtóbizottság jelentése az alapszervezeti munka helyzetéről, a munka színvonalának fejlesztéséről. - - Jelentés. 6–14.
Az alapszervezetek 80 %-a havi 2 vezetőségi ülést és 1 taggyűlést tart. A többi - főleg kislétszámu alapszervezetek havi 1 vezetőségi és 1 taggyűlést tart. 1972-ben 6 alapszervezetünk még havonta tartott vezetőségi ülést és kéthavonként taggyűlést. A taggyűlések szervezeti és tartalmi előkészítése javult, de a napirenden lévő előterjesztések szinvonala még több helyen nem az elvárás szerinti. A két taggyűlés közötti munkáról a vezetőségek általában beszámolnak. Az állami, gazdasági vezetőségekkel való operativ megbeszélések heti vagy helyileg kialakult tervezés szerint rendszeresek. A pártrendezvényekre a KISZ és a szakszervezeti vezetők neghivása esetenkénti. Több helyen a KISZ titkárt - különösen ha pártonkívüli - csak a témától függően hivják meg. A kölcsönös tájékoztatás sem mindenütt valósul meg az elvárásoknak megfelelően. A KISZ kollektívára vonatkozó határozathozatal ritka. Párttitkár elvtársaink a négyszög üléseken megtárgyaltakkal és a kétoldalú megbeszélésekkel vélték letudni az ilyen irányú feladatot. Az alapszervezeti munkatervekben a gazdasági jellegű napirendek 40-50 %—os arányt képviselnek. /Termelőhelyi alapszeirvezeteknél./ E napirendek 50-60 %-a beszámoltatás jellegű. Néhány helyen a tárgyalást, beszámoltatást még nem követi érdemi döntés, állásfoglalás, határozat. Egyes témaköröknél - különösen gyáregységi szervezetben - az igénytámasztás is alacsony színvonalú* /Központi döntésektől függő esetekben, műszaki fejlesztés ? szervezési intézkedés stb./ Helyi döntéseket igénylő kérdesekben a helyzet pozitivabb. Nagyobb az igénytámasztás a vezetők politikai magatartása, példamutatása vonatkozásában. Hiba viszont, hogy több helyen a pártszervek a hatásköri vagy véleményezési listán szereplőkkel nem közlik az elvárásokat, követelményeket. A gyáregységi - telephelyi - pártszervek az ütemes termelés, a munkaverseny mozgalom, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében komoly tevekenységet fejtenek ki. Neheziti azonban helyzetüket, hogy a jelenlegi szervezetek sok esetben a folyamatos gyártást nem teszik lehetővé. /Pl. anyagbeszerzés központosított, késedelem miatt át kell állni vagy leállni/. Ilyen irányú jelzéseikre a reagálás lassú vagy elmarad. Közrejátszik ebben az a tény is, hogy a koordinálási joggal rendelkező központi pártszervezetek tevékenységé e téren nem elég hatékony. Az alapszervezeteknél a párttagokkal szemben támasztott követelmények, különösen az 1972-es Pol.Biz. levél és KEB ál-