MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. május 22.

Napirend: - 1. A nemzetiségek helyzete a Szentendrei járásban és a közöttük végzett politikai munka tapasztalatai. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–3.

A nemzetiségi régi hagyományok egy3?e-inkább feledésbe merülnek. Sajnos muzeum létrehozása anyagiak miatt nem lehetséges, de a régi használati tárgyak bemutatása az egyre erősödő turizmus alkalmával ezek megőrzése, idegenforgalmi anyag is lehetne. Ilyen van Dunabogdányban, 184o-ből eredő prés, muzeális érték. Pest megyének Suhl megye testvér megyéje, közösen ilyen formában is lehetne kapcsolatot kialakitani. Herczeg elvtárs kérdésére - mit tervez a járási bizottság a kongresz szusok alkalmára - válaszolva elmondható, hogy a Szövetségek vezetőivel a kapcsolat jó, megállapodás is történt a kongresszusra való felkészülést illetően is. A járást érintő káderkérdésekben is véleménycserék történnek. Simon elvtárs

: megnyugvással olvasta az előterjesztést, megállapítható, hogy he^én van Szentendre járásban a párt ilyen vonatkozású politikája. Az, hogy az ált. iskolában a nemzetiségi ajkú gyerekek 3 nyelvet tanulnak helyes, kérdés viszont, hogy az amugyis meglévő irodalmi nyelv közötti szakadékot ez mennyire befolyásolja. Figyelni kell tehát, hogy a beszélt nyelv érthető, vagyis irodalmi nyelv legyen. Az erösődő turizmus során jobban lehetne irányitani a Dunakanyarban, hogy több pozitiv dolgot lássanak az ide jövők /művészeti alkotások/ nemzetiségi nyelvű felirattal mutatni, hogy hol, mi található. Mondok elvtárs

; a határozat alapján, alapul véve a jelentést is, pozitivan értékelhetők a Szentendre járásban elért eredmények. A feladatok jelölésénél - egy, egy épület megvásárlása célszerűnek tűnik. A további tennivalók meghatározása esetleg lehetne jobb. Pethő elvtárs

: megállapítható, hogy a járási pártbizottság szakszerű en és elvi alapon foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel Mutatja azt is, hogy foglalkoznak azzal is, hogy megoldják a fiatalok nyelv müvelését is. Helyesnek tartaná - amennyiben erre lehetőség lenne - egy-két nemzetiségi tagozatú osztály létrehozását több községből kialakítva. A jelentést jónak tartja, elfogadásra javasolja. Herczeg elvtárs

: - mintegy segitséget nyújtva a nemzetiségi anyanyelvűek népszámlálási adatai és a becslések közti külömbséggel, ennek előforduló okaival foglalkozott. Azonban itt jelentkezik, hogy a politika számára nem mindegy, hogy minek vallják magukat. Figyelemmel kell lenni az országos és a helyi politika kialakítására. Helyes tehát mindkét adatot szerepeltetni. A feladatokat illetően Cservenka elvtársnő megjegyzésével egyetért. Emlitést tett arról, hogy a nemzetiségi kérdés nemcsak belügy, nemzetközi politikai vonatkozásai is vannak, elvi internacionalista politikát kell folytatni. Ha vannak olyan községek, melyeknek eredeti neve nemzetiségi volt, ezeken a helyeken a község-táblát is két nyelven irják ki. A nemzetiségiek egymás között: - sajátos helyzetben vannak, szórvány településben élnek, de abszolút kisebbséget jelentenek /5 %/> ez is megoszlik négy nemzetiségi között. De az embereket munkájuk után kell becsülni, - az emberek megbecsülésének alapja a munka.