MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. november 21.

Napirend: - 1. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről a Gödöllői járás tsz-eiben. - - Jelentés. 12–24.

A járás közös, háztáji- és kisegítő gazdaságainak állattenyésztés© az állami intézkedések, a Pest megyei Pártbizottság irányelveinek helyi megvalósítása hatására fejlődött o 1966»tól, a két járás összovonása után megindult az állattenyésztés szerkezetének leegyszerűsödése és a szarvasmarha ágasat fejlődósének üteme meggyorsult. A sertéstenyésztésnek ós hizlalásnak nagyüzemi keretei nem mindenütt alakultak ki® Csökkent a juhiétszám is, a mezőgazdasági termelés szerkezeté* ben bekövetkezett változások hatására. / 1. sz. táblázat/ A járásban a szarvasmarhatenyésztés fejlődését értékeljük pozitívnak. A számosállatsürüség növekedésében a legnagyobb joloatösége ennek az ágazatnak van. / 2. sz. táblázat/ Az állattenyésztés számbeli és minőségi fejlődéséből adódó hozamnövekedés a kedvezőtlen közgazdasági feltételek ellanére is biztosította, hogy az állattenyésztés árbevétele lassan, de egyenletesen növekedett. / 3» sz. táblázat/ Ennek ellenére ax ágasat a gazdaságok túlnyomó többségében veszteséges volt. A főágazati eredaény 1969-ben 9.146 mPt, 1970-ben 8.676 mPt., 1971-bon 4

0o88 oPt. veszteséget produkált. As állattenyésztés fejlődésére az 1972. évi kormányprogram kedvezően hat a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban egyaránt. Az uj szabályzók hatását figyelembevéve számolnunk kell azonban azzal, hogy várhatóan növekszik a szövetkezetek polarizálódása* Szarvasmarhas Közös gazdaságaink állattenyésztésének fő ágazata, kz összes számosállat lótszám 80 %~át alkotja. 100 ha* mezőgazdaságilag müveit területre 23,5 szarvasmarha jut. /országos 22,3 / Az állomány fajtáját tekintve magyartarka.