MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. június 20.

Napirend: - 2. Jelentés az 1971/72. évi politikai oktatás tapasztalatairól és az 1972/73-as oktatási év feladatai. - - Határozat. 31–45.

- Egyes gazdasági vezetők muhlcastilusa, munkamód szere és magatartása, mivel bizalmatlanok és türelmetlenek a dolgozókkal szemben, nem veszik figyelembe a dolgozók véleményét, a bírálókkal szemben retorziót is alkalmaznak. - Az üzemi szakszervezetek sok helyen nem védik meg a dolgozók érdekeit, hanem a gazdasági vezetőt támogatják egyoldalúan. Ismerik a szakszervezetek jogait és kötelességeit az üzemi demokrácia érvényesítésében, de kevésbé értik az egyszemélyi vezetés és a demokratizmus összefüggését. - Az üzemi demokrácia formái, különösen a termelési tanácskozások helyenként formálisak, a dolgozók felszólalásai nem találnak érdemi meghallgatásra, ezért a dolgozók inkább képviseleti szerveiken keresztül érvényesitik beleszólási jogai kat, A tömegpropaganda elősegíti a hallgatók helyes közgazdasági szemléletének alakulását, a párt gazdaságpolitikája megismerésén keresztül erősödött a politikai egyetértésük is„ Legnagyobb fejlődés a gazdasági kérdések elméleti alapjainak és főként gyakorlati problémáinak, a gazdaság és politika összefüggéseinek megismerésében mutatkozik meg, A hallgatók nagy része ismeri a főbb gazdaságpolitikai célokat, azok kai egyetért, nagyobb tájékozottsággal,és felkészüléssel figyelik a gazdaságpolitikai elvek megvalósulását. Az egyes részfeladatok és cé lok összefüggéseinek megértetése nehézséget okoz. Pl.: - Termelés- elo3Ztá3~fogyasztás egységes szemléletének kialakítása, a fogyasztói árak mozgásának megítélése. - Az életszínvonal komplex értelmezése és érvényesülési módjának megítélése. Többen az életszínvonalat leszűkítik az árak és bérek viszonyára, és a termelés alakulásától függetlenül ítélik meg. Sokan ugy látják,hogy az életviszonyok általános javulását nem kísér te a munkához való szocialista viszony arányos fejlődése /munkafegyelem, anyagi ösztönzés hiánya, túlóráztatás stb./ - A IV. ötéves terv országos célkitűzéseit hallgatóink többsége egyes ágazatok és főbb mutatók /pl, ipar, mezőgazdaság, életszínvonal, vagy lakáshelyzet / vonatkozásában jobban ismerik, és tájé-, kozottabbak, mint egészében és összefüggésében, vagy helyileg./Pl. vállalati termelési célkitűzések, gazdálkodási feltételek megterem tése,az üzem és munkaszervezési kérdésekben,/