MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. április 25.

Napirend: - 1. A Nagykátai Járási Pártbizottság jelentése a bejáró dolgozók között végzett politikai és kulturális nevelőmunkáról. - - Jelentés. 8–16.

-5Ánnak ellenére ill. azzal együtt, hogy az ipar telepités és a területfejlesztés enyhitette az ingázás társadalmi feszültségeit is. Ha.csökkent is a bejárók száma,a?ért még mindig naponta 16.00018.000 ember ingázók Budapestre. S. a fiataloktól ez még fel is töltődik. infrastruktúra elégtelensége, még jó ideig érezteti hatását. Bár á gazdasági irányitás rendszere kezdi közeliteni az iparfejlesztés vonalához az infrastrukturá1i

s ellátottság görbéjét. További reményeket nyújt az ingázás csökkenéséhez az is,hogy a munkaerő,tartalékok kimerülése nem kedvez az extenziv iparfejlesztésnek. S a központi tervezés figyelme egyre jobban az inten

T zitás, a hatékonyság az infrastrukt""*-^

1 ifi, beruházások felé fordul. Az ingázás azonban a társadalom válaszreakciója bizonyos korábbi gazdaságpolitikai intézkedésekre. Ezt a helyzetet pozitivabb irányban forditani csak gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehet. Amint ez a tendencia egyre jobban felerősödik, ugy erősödhet fel a politikai és a kulturális ráhatás az ingázókra, A létbeli kényszeritő körülmények ugyanis mindennél erőaebbek. Minél közelebb kerül tehát a munkahely a lakóhelyhez, minél erősebb lesz a viszszatérés vágya, minél jobbá lesz a vidéki infrast ru

ktura, annál köijyebbé válik a politikai és kulturális befolyásolás lehetősége is, Amig ez nincs meg, vagy a folyamat indokolatlanul lassú, az ingázó megmarad lakóhelye társadalmából 1

1 excommunkált " embernek,aki foghatatlan, mert az üzeméből azért siet el, mert lekési a vonatát, otthon pedig arra.hivatkozik,és joggal, hogy fáradt,mert két órát állva utazott. Amint ezt nagyon igazan.Tóth Benedek a Népszabadság március 12-i számában megállapitja. Természetesen az is az igazsághoz tartozik, hogy különösen a nagyon régen bejárók között vannak akik ütemükben, vagy a falujukban politikai, társadalmi munkát végeznek. De ezek száma viszonylag csekély. Az ingázást tehát nem szabad kizárólagosan népművelési, kulturális kérdésként kezelni, mint azt ma igen sokan teszik. Az erről az oldalról való megközelítés és megoldás keresés, bármennyi valóságot ig hordoz magában nem fedheti el e jelenség gazdasági alapokait.