MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 15.

Napirend: - 1. A szövetkezeti paraszti réteg helyzetének alakulása Pest megyében. - - Jelentés. 16–38.

-11Ez nagy többletmunkát igényel tőlük. Falun kevesebb a bölcsődék, óvodák száma. Nagyon kevés termelőszövetkezetnek van üzemi bölcsődéje, óvodája, ezek is foként csak nyáron üzemelnek. Az otthoni munkát megkönnyitő szolgáltatások is messze elmaradnak a városiakétól. Emellett a szövetkezetekben hosszabb a munkaidő, nincs szabadszombat, ami külön is gondot okoz. Ezen a helyzeten csak részben "segit

;

! az, hogy többségük időszakos dolgozó, s a téli hónapokban nem dolgoznak a közös munkaszervezetben. Mivel a termelőszövetkezetben dolgozók egyre nagyobb részét képezik a szövetkezeti vezetőknek is, nagyobb figyelemmel kell gondjaikat megoldani, A szövetkezeti parasztok igényváltozása, a közösből származó személyes jövedelmek növekedése és biztonságosabbá válása egyre inkább háttérbe szőritja a háztáji szerepét, Népgazdaságilag ugyan nagymértékben indokolt volna pl,, hogy ne csökkenjen a háztáji szarvasmarhatartás. Mégis e hatások - más társadalmi, gazdasági hatásokkal együtt - miatt továbbtart csökkenésük. A lakásokká, vagy gépkocsi garázsokká átalakított háztáji istállókat már nem alakítják vissza. Az uj falusi házak túlnyomó többségéhez pedig istállót már nem is építenek, A falusi lakosság jövedelemhelyzetének változását jól mutatja az OTP-betétállományának változása is, A betét az 196o. évi 168 millió Ft-ról 1969-ben 14o7 millió forintra emelkedett a megyében, A parasztság kiadásai is jelentősen változtak. A korábban, főként őstermelői parasztcsaládok, fogyasztó jellegű családokká váltak, A KSH háztartás sta4 • tisztikai adatai szerint 1963-hoz képest 1968-ban élelmiszerre 34 %-kal, ruházkodásra 17 %-kal, lakásfelszerelésre, bútorra 14 %-kal, egészségügyi, testápolási cikkekre 18 %-kal, művelődésre, oktatásra 26 %-kal, építkezésre 52 %-kal fordított többet.