MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 15.

Napirend: - 1. A szövetkezeti paraszti réteg helyzetének alakulása Pest megyében. - - Jelentés. 16–38.

I 46 248, 21 817, 11 285, 5 oo5' SÍ 355." A szövetkezeti mozgalomban igen nagy szerepük van a nők- . nek. Az átszervezés" követően a tagok 44 %-a,jelenleg vi- / szont már 5o %-a nő..A vezetésben való részvételük azonban j nincs arányban ezzeli A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a parasztság számának csökkenése, az ipar fejlődésével az ipari munkások számának növekedése mélyreható társadalmi átrétegeződés mént végbe, /5« melléklet/ A társadalmi átrétegződés mére- j teit tekintve Pest megye országos viszonylatban is egyedülálló helyet foglal el. Az átrétegződés különösen erőteljes volt a főváros-környéki településeken, ahol nagylétszámu községek alakultak. Itt a mezőgazdaságból élők aránya lényegesen alatta van a megyei átlagnak, pl, a budai járásban 14,4 %, a váci járásban 16,9 %, Vác városban 6,2 %, Szentendre városban 11,5 %• A megye gyorsütemü iparosításával jelentősen nőtt az itt foglalkoztatottak száma. A megye üzemeiben foglalkoztatott több mint loo ezer, és a Budapestre bejáró 17o ezer dolgozó jelentős része a parasztság soraiból került ki* Ezek az elmúlt évtizedekben munkásokká váltak. A munkásosztály falun élő részét képezik és hatással vannak a családok "osztályhelyzetére'' isi Egyre több az olyan családok száma, ahol a két, vagy több kereső közül csak egy dolgoziki a mezőgazdaságban /a többi az iparban, vagy a népgazdaság más területén/. Ennek megfelelőeh kialakult az un. kettős jövedelmű családok széles rétege, /Számuk mintegy 38-4o ezerre tehető a megyében, / A "tiszta" paraszti jövedelmű családok száma viszont alig éri el a 24-25 ezret. Ezek is inkább a fővárostól távolabb eső községekben, tanyákon élnek.