MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 15.

Napirend: - 1. A szövetkezeti paraszti réteg helyzetének alakulása Pest megyében. - - Jelentés. 16–38.

Mindössze 33 vállalat foglalkoztatott 2o, vagy ennél több ipari munkást, és alkalmazottat* Több járásban egyetlen ipari üzem sem volt, legfeljebb néhány alkalmazottat foglalkoztató és maga is munkát végző magánkisiparos. A felszabadulás előtt a megye mezőgazdasági keresőinek több mint 4o %-a mezőgazdasági cseléd és napszámos, 25 a 5 kataszteri holdnál kisebb földterülettel rendelkező, rendszeresen napszámos munkát is vállaló törpebirtokos. Az 1934es adatok szerint a megyében 3o ezer lakosnak nem volt biztos megélhetése. A megye földterületének 5o %-át a földtulajdonosok 1 %-át kitevő földbirtokosok uralták. A felszabadulás után alapvetően megváltozott a helyzet. A föld a megyében is azoké lett, akik azt megművelték. /I. melléklet/ A földreform során 65 2oo ember között 335,8 ezer kh, földet osztottak ki /2. melléklet/. Legnagyobb számban a mezőgazdasági.munkások és a törpebirtokosok részesültek földjuttatásban. Jelentősen nőtt a középparasztok és a kisparasztok, csökkent a törpebirtokosok és a kulákgazdaságok aránya. /3« melléklet/ A felszabadulást és a földreformot követően fellendült a mezőgazdasági termelés. Rövid idő alatt konjunkturális helyzet alakult ki, ami fokozta a parasztgazdaságok polarizációját. Az erősebb parasztgazdaságok gyorsabban fej-, lődtek, kulákosodtalc, a szegények lassabban haladtak előre. Közülük többen eladták földjeik egy részét, amit a módosabb parasztok vásároltak meg. A beszolgáltatási kötelezettség és a kötött tervgazdálkodás bevezetése, a kulákság felszámolásáért inditott "harc" következményeként gyorsabbá vált a földbirtok elaprózódás, és a mezőgazdaságból való elvándorlás. Az 1 kh. feletti.átlagos gazdaságnagyság 1946-ban 6,7 kh*

t 1955-ben 5,6 kh* volt.