MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 15.

Napirend: - 1. A szövetkezeti paraszti réteg helyzetének alakulása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–13.

- 10 Jámbor Miklós elvtárs: Az anyaggal kapcsolatban az a véleménye, hogy érdemes volt rá időt forditani, mert az anyagban sikerült összegezni azokat a tapasztalatokat, amit a munka szempontjából figyelembe kell venni. Jó az anyagban az, hogy nem veszett el az apró részletekben, ami ennek a tárgyalása során felvetődik. Azonban javasolja: az anyagot felül kellene vizsgálni a számadatok szempontjából. Az anyag szerint a párttagok a tsz tagság 19 %-át teszi ki, a tsz tagság aránya ebből a szempontból 8,8 %. Miben tér el a megyei helyzet az országostól? - Háztáji gazdaságok súlya a tsz-tagság jövedelmében sokkal kevesebb az országosnál. - A 11.sz. melléklet a kisegitő gazdaságok földterületét mutatja. 72.ooo kat.hold van egyéni tulajdonban 1 holdon alul. Ez a vidéki területektől nem különbözik, de a Bp-i területektől különbözik. Bp-i munkások tekintetében nem vehető számításba, vidéken élőknél figyelembe kell venni, - Országostól, részben Bp-től különbözik: tsz-en belüli mindhárom tulajdon - egyéni, - csoport, - össznépi állami tulajdon, A tsz parasztság szerveződése szempontjából a tulajdon, a munka a meghatározó, A csoport tulajdon az amin osztozni kell: e körül fog a szövetkezeti paraszti osztály végül kialakulni. Ez az osztállyá alakulás szempontjából nem hanyagolható el, - Alkalmazottak és a szövetkezeti tagság viszonya; miképpen alakulhat ki ennek a jövője? A szövetkezetben dolgozóknak 1/3-a alkalmazott. Ez egy kényszerkörülmény következtében alakult ki. Kérdés: ez az irány hogyan fog alakulni? Mozgás mzeőgazdaságból az iparba: ez most kezd kétirányúvá válni, amely igen sok veszélyt rejt magában. Bizonyos mozgás az elkövetkezendőben is lehetséges, ami a népgazdaság szempontjából kívánatos. (O