MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. augusztus 18.

Napirend: - 1. Jelentés a szarvasmarha-tenyésztésről. - - Jelentés. 10–25.

OKSXAGOSLEVÖ^R -4A fajtaváltáshoz több évtized szükséges. Tapasztalatok szerint a hizómarha importőrök idegenkednek a nem magyartarka fajtájú egyedek megvásárlásától. Egy uj fajtának az elfogadtatása hosszú időt vehet igénybe. A jelenleg kialakult - s 15-2o évre becsült konjunkturális marhahús export-piac kihasználásának lehetőségét nem tehetjük bizonytalanná. Ezt viszont a magyartarka hasznosításával jól.ki tudjuk használni. A tej- és tejtermék exportlehetőségek szűkek. Következésképp a hazai tej- és tejtermék szükségletet a magyartarka tehénállomány termelésével is megfelelően ki lehet elégíteni, A magyartarka fajtájú tehenek kisebb tejtermelőképessége miatt kedvezőtlenebb hatékonysággal termelik a tejet mint a tejtipusu fajták. A kiváló minőségű hustermelőképessége - s ennek a tőkés relációba való hasznosulása - folytán azonban tej- és hústermelés együttes hatékonysága a jelenlegi viszonyok között elfogadható. Ezért azon a véleményen vagyunk, hogy a fejlesztést továbbra is a magyartarkára alapozzuk, s Csak kisérleti jelleggel foglalkozzunk fajtaátalakitó és szélesebb körben haszonállat előállító keresztezésekkel. A szarvasmcrhahizlalás kor

szerű móds

zerei még nem alakultak ki

. Ennek főbb okai a következők: - a szarvasmarhahizlalás viszonylagos jövedelmezősége jobb mint a növendéknevelésé, és a tejtermelésé. Ennél fogva hizóalapanyagból alig van kinálat a piacon. Az egyes gazdaságok biztonságosan csak annyi hózmarhát tudnak előállitani, amennyihez az alapanyagszükségletet a saját tenyészetből /és a háztájiból felvásárolt növendék, vagy selejt állatokbóV kielégíthetik. - A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a nagyobb volumenű épületberuházásokat a tehénférőhelyek építésére fordították, Az üressé vált korszerűtlen, elavult tehénférőhelyek jelentős részét pedig marhahizlalással hasznosítják.