MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. június 23.

Napirend: - 1. Pest megye egészségpolitikai helyzete és a továbbfejlesztés irányelve. - - Jelentés. 10–35.

A népesség növekedés túlnyomó többségben az agglomerációhoz tartozó 45 községben következett,be„ Naponta mintegy 15o.ooo ember utazik Budapestre dolgozni, ,Ebben az övezetben lakik a megye lakosságának csaknem 4o %-a. Fenti demográfiai sajátosságok, - különösen az ingázók eseté­ben - jelentősen növelték az egészségügyi ellátás iránti igényt A megye egészségügyi ellátásának már a felszabadulás előtt is sajátossága volt, hogy sok vonatkozásban a Fővárosra támaszko­dik, A régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének kórházai, ren­delő- és gondozóintézetei voltak a Fővárosban és a Budapest körül elhel/ezkedő peremvárosokban, Kecskeméten, stb. A területi átrendezés során ezen intézmények Budapesthez és Bács megyéhez kerültek, igy a megye egészségügyi ellátása fo­kozottabban a Fővárosra hárult. Budapest és Pest megye lélek­számának gyors növekedése az ellátás egyes területein feszült­ségeket hozott létre. 3./ Az egészségügyi szakágazatok fejlődése Az egészségügy fejlesztése során 1965-ig a rendelkezésünkre álló eszközökkel elsődlegesen a körzeti- és szakorvosi ellá-. tást, a gondozást, megelőzést szolgáló intézmény-hálézatot épitettük ki. A harmadik 5 éves tervben több mint 5oo millió forint beruházás felhasználásával fokoztuk a megye egészség­ügyi Önállóságát, uj kórházakat, rendelőintézeteket épitettünk, gyorsabb ütemben bővítettük a körzetorvosi, fogászati és gyer­mekgyógyászati szakellását, a./ Közegészségügy-járván.yügy Kiépítettük a járási, városi közegészségügyi, járványügyi felü­gyelőségeket, A járványok elleni küzdelemben a fokozatosan rend­szeresített védőoltások, a lakosság élet- és munkakörülményei­nek javulása, hatékonyabb gyógyszerek alkalmazása, a szervezett 4 645c

Next

/
Thumbnails
Contents