MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. január 20.

Napirend: - 3. Pest megye komplex fejlesztési terve a IV. ötéves terv időszakára. - - Irányelvek. 34–46.

11,5" o-ra változik. A szennyvízhálózat hossza ugyanakkor csak 21,2%-kal bővült, amely az ellátott lakások arányát 1,4%-kal, 3,7%-ra javítja. Problémát jelent a főként a fővárosi agglomerációs gyűrű lazán kialakuló, településszerkezete. A mintegy 28 ezer, zömében a tervidőszak folyamán épített új lakás bekapcsolódásával és az egyéb hálózatbővítésekkel a villannyal való ellátottság 75,4%-ról 80%-ra javul. Hasonló a helyzet a kiépített belterületi utak arányát tekintve: a mintegy 100 km bővítés, 9,0%ról 11,6%-ra változtatja a kiépítettség fokát. Egészségügyi ellátás tekintetében súlyponti kérdés volt a fekvő- és járóbeteg ellátás javítása. Ennek eredménye, hogy a III. ötéves tervidőszak legnagyobb kiemelt létesítményeiként megvalósulnak a ceglédi és a váci kórházak, a nagykátai rendelőintézet és az alapfokú ellátás javítása érdekében 57 orvosi körzet, illetve 268 bölcsődei férőhely. Az általános iskolai oktatásban, az egy tanteremre jutó tanulók száma, a váltások aránya és a szükségtantermek száma az országosnál lényegesen magasabb. Ez 1970-ig is csak kis mértékben csökken. További jelentős problémát a gyermekgondozási segély bevezetése folytán — főként az agglomerációs övezetben — az óvodai férőhelyek eddiginél magasabb ütemű fejlesztési igénye fogja jelenteni. A középiskolai beiskolázás aránya a tervidőszak végén sem lesz kielégítő, de a jövőben — főként a fővárosi felvételi lehetőségek növekedése folytán — fokozható. A tervidőszakban megkezdődött a megye gazdasági helyzetére vonatkozó széleskörű elemző, tervező munka. (Agglomerációs terv, VÁTI, megyei távlati regionális terv stb.) A IV. ötéves tervidőszakban ezt a tevékenységet tovább kell fejleszteni és számára szervezett keretet kell biztosítani. A tanács fejlesztései mellett figyelembe kell venni a tanácsi vállalatok saját fejlesztési alapjait is. Amellett, hogy a vállalati alapok nagyságrendje a tervidőszak elejéhez viszonyítva mintegy kétszeresére emelkedett, jelentős az eltolódás a vállalati alapok összetétele tekintetében a saját források aránya javára. Az 1966. évi 31,8%-kal szemben a saját források aránya jelenleg 60%-ra tehető. A tervidőszakban fejlesztésre fordítható vállalati saját alap meghaladja a 0,7 milliárd Ft-ot. Kedvező, hogy — a fejlesztés extenzív lehetőségeinek szűkülése folytán — a termelő ágazatok beruházásra fordított eszközeinek ma már közel felét gépesítésre, műszaki fejlesztésre fordítják. II. A népesség számának várható alakulása, foglalkoztatottság. A településhálózat-fejlesztés szempontjai A megye népessége 1960—70 között mintegy 100 ezer fővel növekszik és 1971-ben eléri a 907 ezer főt. A népességnövekedés 85—90%-a az agglomerációs övezetre jut. Az 1971—75. évekre készített népesség-előreszámítások szerint a megye népessége a IV. ötéves tervidőszakban 60—63 ezer fővel növekszik, és 1976-ban eléri a 970 ezer főt. A városok népességnövekedése továbbra is Vácott és Gödöllőn a legerőteljesebb. A tervidőszakban két település népességszáma éri el a 40 ezer főt (Cegléd, Érd). A megye foglalkoztatottsági helyzete a III. ötéves terv végére kedvezően alakul és a 100 lakosra jutó aktív keresők száma eléri az 52 főt. A IV. ötéves tervidőszakra készített munkaerőmérleg szerint a munkaerőforrás és az aktív keresők száma azonos nagyságrendben (mintegy 30—32 ezer fővel) növekszik. A foglalkoztatottsági szerkezetben tovább folyik a mezőgazdaságból az iparba történő átrétegződés. Az eljárók és bejárók egyenlege a számítások szerint nem változik jelentősen. (1971-ben 149 ezer fő, 1976-ban 150 ezer fő.) A megyei foglalkoztatottsági szint kedvezően alakul, mégis figyelembe kell venni, hogy területenként nagy különbségek mutatkoznak főleg a női foglalkoztatottságot illetően. Ezért a IV. ötéves tervidőszakában elsősorban a helyi ipar fejlesztésével továbbra is törekedni kell a bedolgozói rendszer kiszélesítésére, a szolgáltató és kézműipar fejlesztésére. Továbbra is támogatni kell a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségének bővítésére irányuló törekvéseket. A településhálózat fejlesztésénél az anyagi eszközök koncentrálásával — törekedni kell a városok és városias települések további erőteljes fejlesztésére, — lehetővé kell tenni, hogy a nagyközségi közigazgatási szervezet gazdasági és infrastrukturális háttere mielőbb kifejlődjön, — elő kell segíteni a főváros körüli külső városgyűrű rendszerének kifejlesztését. (Vác, Gödöllő, Monor, Dabas, Ráckeve.) — Kiemelten kell foglalkozni az agglomerációs övezethez tartozó települések alapfokú infrastrukturális igényeinek kielégítésével, — A magánlakásépítések preferálásával és megfelelő előírásokkal törekedni kell a lazán kiépülő települések tömörítésére. 2