MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. december 9.

Napirend: - 2. Jelentés a megyei pártbizottságnak az állattenyésztés fejlesztésének irányelvei című határozata végrehajtásáról. - - Jelentés. 24–39.

Ebben a vonatkozásban viszont még osak kísérletezések folynak. A tejtermelés nagyobb arányú növelése ellen hat az is, kogy különösen a nyári időszakokban a tejipari vállalat minőségi kifogásokra való hivatkozásokkal értékesitési problémákat okoz a termelőüzemeknek. A loo tehénre jutó borjuszáporula

t 1968ban az állami gazdaságokban elérte, a termelőszövetkezetekben 7»7 %-kal meghaladta a tervezettet. A borjuelhullás 5—7 %» amit a tartástechnológia fejlődése ellenére sem sikerült leszoritani a tervezett 2-3 %-os szintre. Eb¥en nagy szerepe t játszott az elmúlt évi száj- és körömfájás. Az egy kocára jutó malacszaporula

t a termelőszövetkezetekben 12,3i az állami gazdaságokban 17,1. A felnevelt malacszaporulat a tervezett 12-vel szemben a termelőszövetkezetekben lo,3

f az állami gazdaságokban 13,5. A fialási átlag és a kocakihasználás a tervidőszak folyamán javult, de még mindig a lehetőség alatt van. Főleg a termelőszövetkezetekben rossz a helyzet, ahol a loo kocára jutó malacszaporulat 49o-nel kevesebb mint az állami gazdaságokban. Az elmúlt évben a száj- és körömfájás, valamint egyes telepeken a coli-fertőzés miatt nagy volt a malacelhullás. A tartáskörülmények, valamint az állategészségügy további javitásával elérhető, hogy az elhullás lényegesen csökkenjen. A hizlalási időt mind a szarvasmarha, mind a sertéshizlalásban sikerült csökkenteni. A sertéshizlalásban elérték, a marhahizlalásban megközelitették a célkitűzés előirányzatait, 1968 év végén különböző okok miatt /száj- és körömfájás, vágóhidi kapacitás telítettsége, stb./ a kész hizóállatokat rövidebb-hosszabb ideig visszatartották /nem vették át őket/, s ez kedvezőtlenül hatott a hizlalási idő alakulására, valamint az önköltségre. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR