MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. július 8.

Napirend: - 1. Pest megye élelmiszer-gazdaságának fejlesztési célkitűzései. - - Jelentés. 7–33.

-16Sertéstenyészt

és. A sertéstenyésztés fejlesztési lehetőségét alapvetően befolyásolja az abraktakarmánytermelés és a husbaromfi neveléshez viszonyitott fajlagos jövedelmezőséga. A termelés növelése, az igények növekedése miatt indokolt, értékesítése biztos piacot jelent. Az abraktakarmány növelésének lehetőségeit is figyelembevéve reális célkitűzés, hogy a sertésállomány a háromévenként! ciklus 1 évében /1971, 1974 / érje el a 350-360 ezret, s a harmadik évben /1972-1975/ se csökkenjen a 280-340 ezer alá, amiből az áruként /Husipari Vállalatnak, szövetkezj+i feldolgozásra és magánszemélyeknek / értékesített sertés érje el a 170210 ezret. A fogyasztási igények a bacon és a sonka t pusu fehérhússertések irányában növekednek. A termelést ennek megfelelően fejlesszék. A vágósertés nagyüzemi termelésének növelését nagy mértékben hátráltatja a sertésférőhelyek rossz állaga, korszerűtlen technológiai berendezése. Emiatt alacsony a munkatermelékenység, fíagy az elhullás, rossz a hizékonys^g és a takarmányértékesités, magas az önköltség. Ezt a helyzetet a tervidőszakban alapvetően meg kell változtatni. Az erre alkalmas telepeket korszerű technológiával lássák el, s a rendelkezésre álló anyagi eszközöket szakosított sertéstelepek kialakítására hasahálják fel. A tervidőszak végéig több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben célszerű kialakítan

i az intenzív nagyüzemi ser téstenyésztés, az ipars zerü sertéshizlalás feltét

eleit., A sertéstelepeken - ahogyan a feltételek msgtoemtődnekcélirányos hibridizációs programot kell kialakítani s ezzel is növelni az állatok genetikai termelőképességét,Ehhez a Herceghalömra települő Állattenyésztési Kutató Intézet és a