MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. június 24.

Napirend: - 2. A pártoktatás 1968/69. évi tapasztalatai, további oktatási feladatok. - - Jelentés. 43–74.

A piac szerepét, jelentőségét, jobhan,.»egértették. Erősödött a verseny pozitiv vonásainak; felismerése, azonban a piaci kapcsolatok alakulását, a kereslet-kínálat viszonyát még sokan csak a hiányosságok oldaláról közelitik meg. Élénk érdeklődést váltott ki a gazdaságirányítási rendszer, és a KGST-ben vállalt szerepünk alakulása- Nyers elvtárs előadása a a gazdasági integrációról sokat segített, de az a megállapításunk, hogy ezt a problémát, még nagyon sokan, csak leegyszerűsítve látják /pl. áru és termékcsere, dokumentáció csere stb./ Az integráció lényege még ismeretlen a hallgatóság széles körében. Elvi vonatkozásban egyetértéssel találkozott, hogy aki többet ad a társadalomnak, akinek nagyobb a felelőssége, az nagyobb mértékben is részesedjen a javakból. A gyakorlati alkalmazás kapcsán, a jövedelmi arányok kialakításánál azonban annál nagyobb volt a vita. Ennek kapcsán találkoztunk az egyenlősdi felfogás- korábbi gyakorlat által is táplált - maradványaival. A viták középpontjában a részesedési arány - a kategorizálás - állt. Általános jellemzőként elmondhatjuk, hogy a kategóriák közötti részesedési arányokat túlzottnak tartják. Az a tény, hogy az elmúlt évben az üzemekben az évközi premizálás csökkent a korábbi évekhez képest, viszont az évvégi kifizetés meghaladta az előző évek nagysáíiendjét, azt a látszatot keltette, hogy a vezető állásúak lényegesen nagyobb jövedelemhez jutottak. Problémát jelentett az is, hogy a részesedési kategóriáknál az ^elérhető maximumok erőteljesebb hangsúlyt kaptak, és ez elhalványította azt, hogy ezek az elérhető lehetőség felső határai. Volt olyan vélemény is, hogy a dolgozók kategóriákban sorolása bizonyos politikai, társadalmi elkülönülést hozhat magával, miért van erre szükség? Az életszínvonal alakulása, szinte mindenütt vitatéma volt. Többen csak az árak, és bérek alakulásáról vontak le következtetést az életszínvonal alakulására, kizárva a kommunális és szociális juttatások hatását. Ilyen alapon vetődött fel több helyen,- főként