MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. május 13.

Napirend: - 1. Jelentés a PB 1966. május 10-ei, a szakszervezetek munkájára és pártirányítására vonatkozó határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól. - - Jelentés. 6–23.

- 5 Nem ritka ilyen esetben a dolgozók többségének részvétele a vitában. Ezzel együtt jelentkezik azonban az a hiányosság, hogy kevesebb gondot forditanak az egész üzem, illetve nagyvállalat helyzetének ismertetésére. A megnövekedett jogaikkal egyre jobban élnek szakszervezeteink. Ezt elősegiti a gazdasági vezetőkkel általánosan kialakult jó kapcsolat is. £ A dölgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a gazdasági vezetők ügyelnek arra, hogy kikérjék a szakszervezetek véleményét. Ennek során őszinte törekvés van az érdekek egyeztetésére és ha előzetesen vannak is viták, döntő többségében mégis egyetértésben rendezni tudják azokat. A viták . legtöbb esetben bérezési, jutalmazási és szociális kérdésekben fordulnak elő. Ritkább az olyan eset, amikor gazdasági döntésekben keletkezik vita. Egyre inkább az is jellemző, hogy meg merik mondani a dolgozóknak követeléseik jogtalanságát, vagy igényeik tulzottságát. Néhány esetben szakszervezeti szerveink éltek vétójogukkal a; ^ Szentendrei Betonárugyárban, a Sütőipari Vállalatnál, a Péceli Szakiskolában és a Ceglédi Husipari Vállalatnál. Az a tény, hogy a szakszervezeti szervek megfontoltak és nem élnek vissza jogaikkal, önmagában helyes. Azonban, amikor törvénytelenség, vagy a kollektiv intézkedés megsértése áll fenn, esetenként a vétójog használata szükséges lenne. Általában e kérdésben bátortalanság van. Különösen a közlekedés és kereskedelem terén tapasztalható, hogy elnézőek a szakszervezetek a túlzott túlórázás, a rossz munkafeltételekkel, a kollektiv szerződés és a Munkatörvénykönyv be nem tartásával szemben, de tapasztaltunk ilyet az üzemekben is. Ennek egyik oka az, hogy nem eléggé ismert, megértett, hogy ki,milyen szerv, mikor alkalmazhatja a vétót. Alapvető azonban a bátortalanság és ennek feloldásához a szakszervezetek megyei bizottságai sem adnak elég segitséget, bátoritást. Fennáll az is a nem függetlenített SZB, titkárok esetében, hogy a munkában fennálló függőségi viszonyukból fakadóan elnézŐEk.