MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. április 15.

[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. A nemzetiségek helyzete Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–9.

Barihkai elvtársnő: Néhány mondatban tájékoztatja a VB-okat a jelentés elkészítéséről^' amely átfogó, elemző munkával foglalja eg^yé a megyei tapasztalatokat. Az érintett nemzetiségi járások önálló jelentést küldtek. Kilenc bizottságot hoztak létre^ sok csoportos, személyes beszélgetés zajlott.le, mintegy 300 fővel beszéltek a megyében e téma vizsgálatánál. Többek között a szövetségek vezetőivel, akik itt most jelen vannak. A Művelődési Állandó Bizottság is megtárgyalta az anyagot. Igen pozitiv tapasztalatunk volt a Szentendrei járásban, ahol nemcsak megtárgyalták az anyagot, hanem ismerik is az itteni nemzetiségűek problémáit, s azokkal példamutatóan foglalkoznak. A Dunakanyar kirakat ebben a tekintetbe^ és valóban példamutató nemzetiségi politikát akarnak folytatni. A tapasztalatok egyeztetése alkalmával kerestük az eltérő kérdéseket. Meg kell mondani sokkal inkább megegyező vonásokkal találkoztunk, ami általában jellemző a megye lakossaira. Kulturális, művelődési vágyaik nem térnek el a különböző nemzetiségű embereknek'a község lakossainak vágyaitól, igényeitől. Épp ugy igénylik a községek fejlesztését, a villany, a közlekedés stb. javitasát, mint a község magyar lakosai. A politikai irányvezetéssel, amit a párt folytat egyetértenek^ A vitákon, beszélgetéseken sok érdekes állásfoglalás, szemlélet merült fel. P1T az asszimilációs folyamatra volt aki ugy reagált, hogy ez kényes kérdés. Állásfoglalásunk: van egy természetes asszimiláció, ami társadalmi jelenség. Törvényszerű hatása és következménye annak a szocialista épitő munkának, ami folyik a megyében, ami nem kerüli ki a nemzetiségieket, hanem érinti őket. Ezt ők egyébként igénylik is. A mesterséges asszimiláció a mi pártunknak, társadalmunknak nem célja. Ha gyorsitaná a folyamatot, nem lenne marxista politika. A viták erősitették azt a gondolatot, hogy a nemzetiségiek érdekében és a párt marxista nemzetiségi politikájának helyes érvényesítése érdekében mi az aktivabb nemzetiségi politika mellett foglaltunk állást, ami a nemzetiségi csoportok fennmaradásának fejlő-, dését és a megyében élő nemzetiség kulturális fejlődését szolgaija. Kérdését tett fel: Dr. Monori Balázsné, dr.Nagy Miklós, Bd>ri Rudolf, Kővágó László, Boross András, Ognyenovics Milán elvtársak. A feltett kérdésekre Csicsay elvtárs adta meg a választ. Hozzászólások: Dg. Simon Pál e. A statisztika torzii, s nem lehet a vallott nemzetiségiek számát objektiv elfogadni, nincs garancia, a közvélemény által hallottak szubjektivek is lehetnek." A nemzetiségi kérdés látható a történelemből, hogy sok különböző módon való jelentkezése lehetséges, de mindig ott van, ahol azuralkodó rendszer helytelen uralkodással létre hozzáy politikai megkülönböztetés rendszerét alakítja ki,