MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. április 1.

Napirend: - 1. A Szentendrei Városi Párt-végrehajtóbizottság jelentése a lakosság körében végzett politikai munkáról. - - Jelentés. 12–18.

MSZMP Szentendre Városi Végrehajtó Bizottsága Szigorúan bizalmas! Készült: 50 példányban. A Szentendre Városi Párt VB. jelentése a lakosság körében végzett politikai munkáról Szentendre az ország negyedik legkisebb városa. Lakóinak száma alig haladja meg a 13 000 főt. Kicsinysége mellett mégis jelentős népgazdasági, idegenforgalmi és kulturális vonatkozásban. Városunk ipari jellegű, mivel a lakosság több mint kétharmada itt nyer foglalkoztatást. A város fekvése, sajátos települése, műemlékei, fejlett képzőművészeti élete igen vonzó mind a külföldi, mind a belföldi turisták számára. Ezek eredményezték, hogy városunkat a „Dunakanyar Gyöngyszemének" nevezik. Ezen adottságok figyelembevételével alakítottuk ki a Városi Párt VB. munkáját. A beszámolóban nem törekszünk teljességre, csupán azokat a kérdéseket mutatjuk be, amelyek városunk politikai életében a legfontosabbak. Megvizsgálva a IX. kongresszus óta megtett utat megállapítható, hogy városunkra az egészséges, dinamikus fejlődés jellemző a gazdasági, társadalmi és a politikai élet területén. Politikai és kulturális életünk fejlődéséhez hozzájárultak azok a megyei és saját beruházások is, melyeket megvalósítottunk, vagy kivitelezésükhöz hozzáfogtunk. A PB. a VB. napirenden tartja azokat a tennivalókat, amelyek a Párt IX. Kongresszusa, a Megyei Pártbizottság és saját határozataink végrehajtását biztosítják. A város lakosságának összetétele igen változatos, ez elsősorban Budapest közelségéből adódik, mint a főváros egyik kapuja, nagy vonzással van a faluról felhúzódó emberekre. A város lakosságából sokan a fővárosban, vagy a környező üzemekben dolgoznak, számuk meghaladja a 2000 főt. Ezek az emberek a város társadalmi életében csak kis számban vesznek részt. Az ipari fejlődés az elmúlt években gyorsabb volt, mint az itt maradt szabad munkaerő. Ezért az üzemek a környező községekből igyekeztek munkaerő szükségletüket biztosítani. Számuk meghaladja a 800 főt. Az idejáró dolgozók többsége kétlaki, így a munkaidő letelte után hazautaznak lakóhelyükre, és a város politikai életében nem vesznek részt. Az eljáró, illetve bejáró dolgozók politikai szereplése lényeges különbséget mutat. Míg az eljáró dolgozók budapesti mércével mérik a város életét, lebecsülve az elért eredményeket, a bejáró dolgozók ezzel ellentétben passzívan figyeük a fejlődést. Űj rétegként kell megemlíteni az ország különböző vidékéről az utóbbi években idetelepült lakosokat, ezek száma kb. 2500 fő. Többségük olyan emberből tevődik össze, akik a tsz. szervezés hatására vidéki ingóságaikat pénzzé téve felvásárolták az OTP- és magánlakásokat. Megemlítjük az idetelepültek azon rétegét is, — kb. 4—500 fő —, akik munkát keresve albérletbe, vagy lakásnak nem nevezhető helyiségben húzódtak meg. Ezek a város felé lakásigénnyel lépnek fel, közülük többen demagóg módon minden alkalmat megragadnak, hogy céljaikat elérjék.