MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. március 18.
Napirend: - 1. Az új gazdasági mechanizmus első évének tapasztalatai a megye szocialista iparában. - - Jelentés. 13–51.
munkaidőcsökkent és ellensúlyozására mintegy %~ot használtak fel a vállalatok. Ennek alapján megállapítható, hogy a munka effektiv hatékonysága jobb volt,, mint azt az egy főre jutó termelési értékváltozás mutatja. Ha az ipari ágazatokat vesszük elemzés alá, levonható az a következtetés, hogy legstabilabb termelékenységi fejlődés a * nehézipari ágazatba n volt. /2.sz. táblázat./ Gyorsan nőtt a vegyiparban, mig kedvezőtlenül alakult a gépiparban, mely arányaiban jelentős helyet foglal el a megye termelésében. Az egy főre jutó termelés visszaesett, több nagyüzemben. /Csepel Autógyár, Ganz Árammérőgyár, Mechanikai Müvek./ A lemaradó vállalatokkal szemben kiemelkedő eredményt ért el a Dunamenti Hőerőmű, a DGM, a Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége, a Műanyagipari Vállalat. A könnyűiparba n az országosan kialakult stagnálás a megye üzemeire is jellemző. Az 1 főre jutó termelés mind a minisztériur.% mind a tanáesi vállaltoknál visszaesést mutat, egykét vállalattól eltekintve, mint pl. a Május 1* Ruhagyár, Selyemipari vállalat, Papiripari Vállalat, Monori Kefegyár, Nagykörösi Faárugyár. Éle1miszeripar i vállalataink az országos átlagtól eltérően annak ellenére, hogy a tanácsi vállalatoknál 1 %-os visszaesés történt - kb. 4- %-kal növelték a termelékenységet. Ezen ágazatban jó eredményt értek el; a Tejipar, Gabonafelvásárló Vállalat és a Husipari vállalatok. Jelentős lemaradás van a sütőiparban és az Állami Pincegazda s ágnál » Az épitőipar i vállalatok az év folyamán a termelékenység területén jelentősen visszaestek, Megyei szinten 92,6 %-os szintet értek el a bázishoz viszonyítva. Jelentős a lemaradás az ? 11 arai épitőipar területén 9-6.7 %, továbbá a