MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. február 18.

Napirend: - 1. Jelentés a megye kulturális helyzetéről és a további fejlesztésekről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–8.

5 tói, s nekik abba "beleszólásuk ne is legyen, hogy mire használják fel, - nem lehet. A kultúrházak építésénél a koncentrálást már a minisztériumoknál, ill. minisztériumoknak kellene elsősorban figyelembe venni. Pl. hiába kértük, hogy a DCM-en belül ne épitsenek kulturházat, mert az kihasználatlan marad, ugyanakkor másutt égetően kellene. Fölöslegesen ölték bele a pénzt. Sokszor.a minisztériumokban forgácsolódnak először szét a nagy összegek. Én azt hiszem, a megyében a törekvések, az erőfeszítések megvannak, de saját erőből nagyobb előre lépesre nincs lehetőség. Barinkai eÍvtársnő Az anyag készítését sok vita előzte meg. Más megyei nyagokat is áttanulmányoztuk a legkülönbözőbb módon, felfogásban foglalkoztunk e kérdéssel. Ha sok kérdéshez nyulunk, akkor a fő kérdésben nem tudjuk megértetni magunkat. A megye anyagi ellátottságában tapasztalható szegénységet, elmaradást vizsgáltuk. Érezzük és éreztük az anyag készítése közben, hogy nincs jogunk megállni és azok a kérdések, amelyeket a VB-tagjai kérdésként felvetettek, ilyen irányban erősítenek bennünket, A pártbizottsági ülésig feladatunk lesz erősíteni az anyagot elemzően, olyan irányban, hogy a párt kultúrpolitikájának célkitűzései a megyében hogyan Valósulnak meg. A kulturális helyzet értékelése szélesebb, mint a népmüvelés, összefügg gazdasági, társadalmi kérdésekkel, Politikai, társadalmi háttérből elemzést, ertékelést kell adnunk. Pontos beszélni az anyagban bővebben: mik a kulturális igények, mit tettünk az.igény felkeltése, kialakítása érdekében. Miből menynyit ^ell adni.A világnézeti névelés kérdéséről, a törnegkomunikáció előtérbe kerüléséről. Szükséges drámaiabban, a valóságos helyzetet visszaadva beszélni a népmüvelés személyi feltételeiről. A szocialista kulturánák a terjesztői sokszor nincs megfelelő emberek kezébe. A legnagyobb vándormadarak ezen a területen dolgoznak. A régi hivatásos népművelők között sok a szedett-vedett ember. Az ujakat pedig kedvezőbb helyzetre készítik fel az iskolákban, mint amivel találkoznak. Pfc nem készítik fel az egyetemen a fiatal népművelőket a gazdálkodásra. Közben pedig költségvetést, gazdálkodást kell végezniök. Ifem jó dolog az sem, hogy a legjobb népművelőket a tanácsi szervek gyakorlat nélkül lefölözik. Több pedagógus a tiszteletdijat szinte nevetségesnek tartja, inkább társadalmi munkában látja el feladatát. Hogy milyen a munkának a hatékonysága, a legszorosabb összefüggésben van azzal, akik ezt csinálják. Egyetértek azokkal a megállapításokkal, hogy a jelentésnek e tekintetben is élesebben kell fogalmazni. Ellenőrzési a szakfelügyelökkel a művelődési otthonok ellenőrzése, segítése nem elegedő. A járási,városi,községi tanácsokkal, pártszervezetekkel szemben nagyobb igényt kellene támasztani. Az anyagban szó.van arról, hogy a népművelési tanácsok kapjanak nagyobb hatáskört. Nem tudom

? hogy ez hogyan kivitelezhető. A tanácsoknak van meg a döntési és ellenőrzési joga. Az irányítással kapc s.í az e gesz népművelési munkában érződik egy intézményi irányítás. ITem eléggé összehangolt az irányitásnál a T7, rádió, sajtó irányítása. Felparcellázott• Ez nem jó, mert ezek a dolgok a népnevelésben összetartoznak.