MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. február 18.

Napirend: - 1. Jelentés a megye kulturális helyzetéről és a további fejlesztésekről. - - Jelentés. 10–21.

bejáró munkások élnek. A főváros közelségének határa kulturális tekintetben pozitiv. E örületekről számosan művelődési igényeiket a fővárosban elégítik ki, A főváros közelségének ^-mcsak pozit.Lv, Loncm negativ hatása is érződik. A Budapestről kiszoruló, inkább izlésromboló kulturális produktumok, nem egy esetben teret kapnak a főváros szomszédságában, /giccs festők házalása, zenekarok, hakni brigádok szereplése/. A megye kiterjedt külterülettel és tanyavilággal rendelkezik. 579 külterületi és tanyai településen él a megye lakosságának lo %-a. Hat művelődési autó, lo7 letéti könyvtár, évenként 700 filmvetités, valamint az ismeretterjesztő előadások pozitiv szerepet töltenek be de lényegében még nem sikerült átfogni a népmüvelésnek a művelődés "fehér foltját

5' jelentő tanyavilágot„ Megyénk önálló megyeszékhellyel nem rendelkezik, ezért városainknak a megye kulturális arculata alakításában nagyobb szerepük van. Városaink kulturális fejlesztésére tudatos törekvés van,felhasználva városaink művészi értékekben gazdag hagyományait. A szentendrei "Művésztelep" "Ferenczy" múzeum, a "Szoborkert a ceglédi "Kossuth

1

1, a nagykörösi "Arany János" múzeumok jelentősége és hatása túl nő a megye határain, Gödöllőt kivéve a városok saját környezetüknek többé-kevésbé kulturális centrumai. Megvan, vagy kibontakozóban van sajátos fellegük. Több jeles alkotó művész élt / Móricz Zsigmond, Szőnyi István/ illetve ól, /Czóbe}. Béla, Barcsay Jenő/, főként a Dunakanyarban, ez vonzerőt jelent a fiatalabb műrész generáció számára is. Művészi munkásságukon tul - közülük többen- szivesen vállalnak közéleti tevékenységet is. Közös összefogással jelent meg a "Visegrádtól Szentendréig

1' cimü antológia, melynek teljes bevételét a vietnami nép megsegitésére ajánlották fel. Megyénk népművészetben is gazdag. Főként a galgamenti községekben élnek a népi szokások, ének- és zenei hagyományok, a jellegzetes hímzés és fafaragás. 1953 óta 13-an kapták meg a galgamenti községekből a " Népművészet mestere" kitüntetést,,