MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. november 12.

Napirend: - 1. Jelentés a Csepel-sziget fejlesztésére hozott pártbizottsági irányelv végrehajtásáról. - - Jelentés. 12–31.

1./ Növény termesztés összetételének éa arányainak alakuláaa: Az eltelt tervidőszakban a szántóföldi növénytermesztés szakosodása és fejlődése gyorsabb utemü volt, mint az állattenyésztés ágazatainak fejlődése. A kanyérgabona aránya , jövedelmezősége miatt igen lassan csökkent. A szemes abrak aránya az állattenyésztés igényének megfelelően* kedvezően alakul. Elmaradt a fejlesztés kívánatos ütemétől a szálas-, és pillangóstakarmány termelésének aránya. Ennek oka, hogy szigeti üzemeink területein a korábbi években a belviz és árvizkár nagyobb területeken kipusztította a lucerna és vöröshere telepítéseket. Ezért a szigeti üzemeknél az ütemek mintegy 40 %-a szálastakarmánnyal gyengén ellátott a 60 $-ában azonban a pillangós arány az állatlétszám igényét meghaladóan kedvezően alakult. A tervidőszak hátralévő szakaszában azonban reális lehetőség van a kivánatos pillangós arány beállítására. Nagymértékű a szántóföldi zöldségtermesztés arányának csökkenése, amely az 1964. évi indulóarányhoz képest 2 %-os terűletcsokkenést mutat. Ez elsősorban a kedvezőtlenül ráható árviszonyokkal, a rossz gépesítettséggel, a kedvezőtlen munkaerőhelyzettel, továbbá az átvételeknél előforduló huza-vonákkal és nem utolsósorban a nagy ráfordítási költségekkel függ össze. A növénytermesztés arányainak alakulását II. az, kimutatáson csatoljuk. 2./ A növénytermelés termelési szint.jénak alakulása: A termelés hozamszintje az 1970-re kitűzött célt több növénynél már 1968-ban elérte. A kukorica hozamszintje, továbbá az elhanyagolt rét- és legelőterületek holdankénti átlaga időarányosan nem a kivánatos szintnek megfelelően alakult. Az évelő pillangósok hozama az időarányos hozamszintnek megfelsl* A rét-, legelő területekből azonban az állami támogatás mellett megjavított, vagy felujitott területeken pl. a Ráckeve Aranykalászban 25 q.-a, a Szigetbecse-i, Makádi és Lórév-i legelőterületeken pedig 13-14 qra holdankénti szénatermést takarítottak le, A sziget üzemeinek átlagát azonban lerontja a tököl-i, halásztelek-1, Szigetujfalu-i, Szigetszentmárton-1 legelőterületek hozama. A kertészet átlaghozamai időarányosan megközelítik az 1970re kitűzött hozamszinteket, A termelés hozamszintjének alakulását a III. sz. kimutatáson csatoljuk.