MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. október 15.
Napirend: - 2. Jelentés a kollektív szerződések végrehajtásának tapasztalatairól a vasipari üzemekben. - - Jelentés. 20–25.
A vállalatok, gyáregységek lehetővé teszik,hogy minél több szakszervezeti tisztségviselő és gazuasági vezető megkapja a kollektiv szer ződést.Minden vállalatnál h száférhető helyen, a dolgozók is megnézhetik a kollektiv szerződést, A kollektiv szerződésűk helyesen,csak hivatkoznak a Munkatörvénykönyvre,annak egyes pontjaira. A gazdasági és mozgalníi szervek rendelkeznek Munkatörvénykönyvvol, de tudatositani kell a dolgozókkal, hogy hol található Munkatörvénykönyv, mivel azt néhány helyen hiányolták. A vasipari gyárak többsége megyénkben nagyvállalathoz tartozik és igy nem rendelkezik önálló kollektiv szerződéssel. Ezek a gyáregységek ezren felüli létszámmal rendelkeznek. Területileg távolabb esnek a központoktól és igy más a sajátosságúk, Ezek nem jutnak magfelelően'kife|ezésre a nagyvállalat kollektiv szerződésében, illotve a függelékben. Ez zavarja a gyáregységek önállóságát is. Helyesnek tartanánk, ha a nagyvállalat lehetővé tenné, hogy a gyárak részére készült függelékek, illetve a nagyvállalat kollektiv szerződésében nagyobb önállóságot, több jogkört,szabadabb gazdálkodási lehetőséget biztositaaának. Fel kellene oldani minden olyan kötöttságet, aijie^y gátolja a gyárak önállóbb, sajátosabb vezetésének kialakitását, amig az a nagyvállalati Oazdálkodás és vezetés elveivel nem ellentétes, t A munkajot*i_pro bl éraákat helyesen szabályozzák a vasipari vállalatok és gyárak ko11okt 1. v szorzSdsei , A felvételek, áthelyezések, átirányítások, felmondások, próbaidő"íetiJltése tekintetében pontosan betartják a kollektiv szerződésben rögzitbtteliet, illetve élnek azzal a lehetőséggel, hogy" a vállalat és a dolgozó megegyeznek. Ezt igen jól mutatja az is,hogy lényegesen csökken a vitás ügyek Pl. a Hiradástochikai Anyagok Gyárában, Ipari Müszergyárban ez évben összesen két esetben kellett a VMDB-nek tárgyalni. Hasonló a helyzet a többi vasipari vállalatnál is. Kivétel a Csepel Autógyár, és a Bugyi Telefongyár, ahul Jelenleg is sok az olyan panaszos ügy, amellyel a VMDB-hez fordulnak. A kollektiv $*e»5désekben azt is szabályozták,hogy egy dolgozó, hány túlórát dolgozhat havonta, illetve naponta. Az összes vasipari vállalatnál csökkent a túlóra, a bázishoz visZóhyit-va, csak a'T 0lefongyár Bugyi Gyáregységében van lényeges eoelkedés, 1967. I. félévben l8,6?o volt a túlórák száma, 1968-ban -gyanozen időszakban 49.890 túlóra volt; Ugyanakkor a vállalat csökkentett munkaidőben dolgozik. órás munkahét,/ A Telefongyár kollektív szerződése 1 hónapra 1 főre 3o túlórát engedélyez, de nem ritka az olyan dolgozó, aki a dupláját teljesíti, az adott időszakban. A kollektiv satraedésben vállalt alapbéremelést minden vállalatnál teljesítették, sőt egyes vállalatoknál o,2 - 0,3 %-kal tul is teljesitették, a vállalásukat. Hiányosság inkább abban volt,hogy nem az év elején hajtották végre a béremelést, hanem az év derekán, ennek oka, hogy óvatosak voltak a vállalatok.
