MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1967. október 3.
Napirend: - 1. A falusi értelmiség helyzete és a körükben végzett politikai munka. - - Jelentés. 7–16.
mények alapján értékelik.Elvárják tőlük, hogy a gyakorlati időben aaonnal produkáljanak, pedig a valóságban az el?ő időszakban csak ismerkednek a területtel a gazdasággal* Jellemző, hogy kulturálódásra, szórakozásra, kevés időt tudnak forditani. Megnövekedett szerepüket nem kiséri megfelelő, figyelmes gondoskodás, ii. , A vizsgált értelmiségi csoportok társadalri helyzete,politik ai arculata Az utóbbi években az értelmiség egészének társadalmi, gazdasági jelentősége és politikai aktivitása nőtt* Ez mindenek előtt a párt helyes politikájának köszönhető* Ez az általá&os fejlődés jellemző volt a vizsgált értelmiségi csoportokra is. Ugyanakkor azonban az értelmiségen belül egyes csoportok mint a vidék társadalmi életében vitt szerepük, mint pedig politikai arculatuk és aktivitásuk tekintetében jelentős különbségeket is mutatnak. Ezek szoros kapcsolatban vannak az előzőekben vázolt anyagi helyzetükkel, bár e tekintetben rás mozzanatoknak is nagy a jelentősége. Az agrárértelmiséget a falusi közvélemény még nem tekinti az értelmiség olyan szerves részének, mint pl. az orvost, vagy pedagógust, Enn^k több oka van, A közvélemény jelentős részének egyoldalúan, helytelenül az az álláspontja, hogy igazi értelmiségi az, aki magasfoku humán műveltséggel rendelkezik. Megitélésünk szerint az agrárértelmiség humán műveltségében tényleg vannak hiányosságok, melyek alapvető t/ka az, hogy iskolai tanulmányaik során az ilyen jellegű tárgyakkal keveset foglalkoznak, később pedig nagyarányú szakmai elfoglaltságuk szinte lehetetlenné teszik a hiányosságok pótlását. A pedaró,"U3o k a falu értelmiségi rétegének központi alakjai, a kövélemény konzervatív felfogása sok tekintetben őket tartja az igazi értelmiségiek. Politikai,társadalmi sulyuk igen nagy.