MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. április 5.
Napirend: - 1. Jelentés az 1965. évi zárszámadásról és az 1966. évi tervezés tapasztalatairól. - - Jelentés. 8–18.
gyengék számában nyilvánul meg, mert ott biztonságra törekedve az előző évivel azonos szinten vagyunk* A mérleghiányos termelőszövetkezetek száma viszont - ha az erre adott megsegitést figyelmen kivül hagyjuk - 40-ről 23-ra, a mérleghiány összege pedig 32.6 millió forintról 19.5 millió forintra csökkent,-. Ha az elmúlt évi kijelölt és az 1965 evi zárszámadás szerinti gyenge TSz-ek főbb gazdasági mutatóit vizsgáljuk, megállapítható, hogy javult a közös munkában váló részvétel aránya, a halmozott termelési ártglc, a szövetkezeti bruttó jövedelem, a közös vagyon és a ta^i részesedés mutatója. Kedvezőtlenül alakult az összevont /anyagi- es élőmunkajellegü/ költségszint mutatója, mert ez az előző évi 100 %ról 109 %-ra nőtt. a növekedésben a töbonyire gyenge munkaerőhelyzetben gazdálkodó szövetkezetek nagyobb arányú alkalmazotti munkaberfelhasználása és ennek már emlitett költségnövelő jellege laaerthető f el ,A megye összes és zárszámadás szerinti gyenge termelőszövetkezeteinek gazdálkodásán jellemző főbb adatok, illetve mutatók az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés Összes TSz Gyenge TSz Dolgozó tagok aránya %-ban 73.8 76.4 Egy dolgozó tagra jutó szántóegység 9.5 10.4 100 kh szántóra jutó évvégi számosállat . n.16.Összevont költségszint %-ban 99.109.Efí.v sz ánt ó egy s égre ,i ut ó : halmozott termelési érték Ft. 4.872.3.662.szövetkezeti bruttó jövedelem Ft, 2.093.1.192,nettó jövedelem Ft, 374.- 46.gazdálkodási eredmény Ft, 1.655.809.közös vagyon Ft, 6.742.6,021,beruházott vagyon Ft., 5.008.4.586,forgóvagyon Ft. 1.734.1.435.tisztavagyon Ft, 3.266.2,446,Egy dolgozó tagra jutó részesedés Ft, 12,093.8,465.Ezen termelőszövetkezetek ismert kedvezőtlenebb termőhelyi adottságai és^a számokból látható rosszabb közgazdasági viszonyok mellett a fejlődés gátlója a vezetés hiányossága, esetenként megoldatlansága.Legutóbbi felmérésünk szerint az elnök 8 termelőszövetkezetbon, a főmezőgazdász 1 TSz-ben és a főkönyvelő 7 termelőszövetkezetben nem megoldott. Ez a körülmény kétségkivül lassitja a megerősödés folyamatát. Hasonló eredményt hozott a vezetők civakodása, megnemértése, mint. pl. s f elgőpak ony i Uj Elet, a tápiószentmár toni Rákóczi, a du- . naharaszti Uj Elet, a sződi Haladás, a ceglédi Tán«sios, a nagykőrösi Dózsa, stb. termelőszövetkezetekben. í'js elmondottakat csak fokozza az itt tapasztalható magasabb hitelesedékesság ás a termelőeszközök kihasználásának hiánya.