MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. március 30.

[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. Az oktatási reform végrehajtásának helyzete és feladatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–12.

s az ülésen vegyenek részt a járási párt vb. titkárok, valamint agit.prop.osztályvezetőkj utalni kell a határozati javaslatban a cigánykérdésre, arra, hogy a cigány származású, tanulok iskolába járására még nagyobb gondot kell fordítani, ennek érdekében további erőfeszítéseket kell tenni; a járási, városi tanácsok vb-ai törekedjenek arra, hogy a köfa. alapokat elsősorban tanteremépitésre használják fel. Célszerű a tanteremépitéshez igénybe venni a házilagos brigádokat. Utalni kell a kollégiumok problémáinak megoldására, A budaőrsi, budakeszi gimnáziummal kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy a közös ígazgntásu gimnáziumok megszüntetését nagyon meg kell gondolni. Kuruc Imre az MSZMP Központi Bizottság os ztályvezető.je

t Az előterjesztéssel egyetért. Az a véleménye azonban, hogy jobban ki kellett volna domborita.nl a megye sajátos oktatási problémáit. A pedagógusok ingázása pl. a megyében nagyobb mint az országos átlag. A 2 végrehajtó bizottság elvileg foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a pedagógusoknak ott kell lakniok, ahol tanítanak.- Az oktatási reform valóban problémákkal jár. Nem kell azonban figyelmen kivül hagyni az eredményeket sem. Azt pl, hogy az iskolakötelesek 9o í&-a elvégzi az általános iskolát, s a végzettek 80 %-a kiván továbbtanulni, s majdnem ugyanilyen arányban tudnak is magasabb iskolába lépni. Ha más eredmény nem volna, ez is rendkívül jelentős, A fő gondot a nevelőmunka megjavítása okozza, ez az iskolai munka leggyengébb láncszeme. Sokszor a pedagógusok is rosszul értelmezik az oktatatási reform célkitűzéseit. Az oktatási reform megvalósítása lényegében hármas célt takar* az iskola és az élet kapcsolata, a korszerű oktatás, s a szűkebb értelembe vett nevelés, A hármas célkitűzés azonban valójában a nevelést szolgálja,- Az oktatási tradiciók szinte alig jelentenek segitséget a reform megvalósításánál. Korábban ugyanis a tanterv kizárólag oktatási feladatokat tartalmazott, s most van első Ízben az oktatási terv mellett nevelési terv is. A Művelődésügyi Minisztérium szervei is megrettentek a feladattól. Helytelen álláspontok alakultak ki, amely abban foglalható össze, hogy a nevelést nem célnak, hanem eszköznek tekintette. Az ifjúság nevelésében a legfontosabb tényező az iskola, család és az ifjúsági szervezet. A nevelési célkitűzések megvalósítása bonyolult,nehéz, időigényes feladat, s a pedagógusoktól az eddiginél sokkal több energiát igényel. A közvéleményben kialakult az a helytelen nézet, amely szerint a pedagógusok munkaidejét az oktatásra fordított idővel azonosítják. Ez a szemlélet átterjedt a pályaválasztó ifjúságra, A pedagógus-pályán csak azt látták csábitónak, hogy három hónap szünet jár évenként, s a napi munka mindössze 4 óra. Akik ilyen formális elemek alapján választottak pályát, cs&ódtak. - A pedagógusok ingázásának a megszüntetése abból a szempontból bir döntő jelentőséggel, hogy így a nevelésre fordítható munkaidejük növekedhet meg,- Az évenkénti beiskolázásoknál igen nagy nyomás nehezedik az oktatási szervekre, és ezt a nagy nyomást nem küszöböli ki a pályaválasztási tanácsadás színvonalának a növelése, legfeljebb csak enyhíthetíj mert hiszen a pályaválasztási tanács nem teremt uj férőhelyeket, A beiskolázási gondok eredete arra az alapvető felismerésre vezethető vissza, hogy a szocialista társadalomban az egzisztenciát a munka mennyisége és minősége határozza meg. A beiskolázás méretei azonban a munkaerőgazdálkodás függvénye 5-lo éven belül az általános iskolát végzettek továbbtanulását az határozza meg, hogy loo tanulóból 75~Öo kell hogy fizikai dolgozó, 2o-25 pedig szellemi dolgozó kell hogy legyen.