MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. március 30.
[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. Az oktatási reform végrehajtásának helyzete és feladatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–12.
A népgazdaság anyagi lehetőségei miatt azonban a középiskolai oktatás általánossá tételének üteme csökkent, s az esti tagozatok is jelentős szerephez jutnak. Kérdést tettek fel * Szilágyi János, dr.Simon Pál, dr.Magyari András, Palotás Károly, Cservefcka Ferencné, dr.Lapusnyik András, dr.Tóth Márton, Laczi Károly, Fodor Pál, Pálfy Kálmán, Kuruc Imre és dr. Pénzes János. A kérdésre adott választ Hargitay Károly osztályvezető i A középiskolákban a nem kivánatos ideológiai befolyás aranya jelentéktelen, elszórt, Aggasztó viszont, hogy az osztályfőnökök nem ertesiilnek idfen, menetközben arról,hogy tanulóik idegen propaganda hiveivé szegődnek. Az oktatási szervek képviselői BM dolgozókkal közösen végeznek iskolalátogatásokat. A fel lazitási politika érvényesítését elősegiti a nagyarányú idegenforgalom. Az ifjúság hajlamos arra, hogy a nyugati életformát külsőségek bői itélje meg.- Az uj tanterv bevezetése enyhítette a tanulók és tanárok leterheltségét. A leterheltség megszüntetésére irányuló törekvés eredménye azonban nem egyértelmű. Jelentős ugyanis a tanulók tanitáson kivüli elfoglaltsága, a tanórákkal együtt több mint heti 4o órára tehető. A tanárok aránytalanul nagy munkavállalásának • irányában hatott a pedagógusok körében tapasztalt béraránytalanságok. A bérrendezés után viszont a tulóravállalás anyagiing rendkívül kedvezővé vált. Az alapvető oktatási feladatokra azonban vannak státuszok, s ezek be-vannak töltve is. A túlórák, a tanárok leterheltsége is abból adódik, hogy a nem alapvető foglalkozásokra /énekkar, sportköri foglalkozások stb./ nincsenek státuszok. A pályaválasztási propaganda jelenleg igen szerény keretek között folyik, főként az általános iskolák VIII.osztályaira koncentráltan, kampányfeladatként. Kevés a propaganda anyag. A televiziónak vannak e tekintetben kísérletei. Alapvető változást azonban csak országos intézkedések idézhetnének elő.- Az iskolán kivüli foglalkoztatása a tanulóknak az iskol' i munka szerves része kell legyen. A nevelők azonban ezt az elvet a gyakorlatban nem érvényesitik. Szükség van tehát a pedagógusok szemléletének a megváltoztatására. Az eszmei politikai nevelés szempontjainak az érvényesítése az oktatási reformot megelőző időszaktól kezdődik. Kedvező hatással volt a párt ideológiai irányelveinek a megjelenése. Várható a Művelődésügyi Minisztérium közeli intézkedése e tekintetben.- A középiskolai nevelés konkrét célja az oktatási reform végrehajtása. A pedagógusok, az oktatási szervek dolgozói most ismerkednek a feladatokkal, a középiskolák első osztályaiban azonban már uj tanterv lépett érvénybe.- Az iskolai és a családi ' nevelés összehangolása nélkül a jó nevelő munka nem valósulhat meg. A családi nevelés színvonala az egész társadalom tudatformálásának függvénye.- A fővárosból közel 600 pedagógus utazik ki a megyében lévő munkahelyeire, kb. ugyanennnylen utaznak a megyében egyik helyiségből a másikba. Az ingázó pedagógusok száma tehát 12oo-ra tehető. Az utóbbi években a pedagógus lakásépítkezések üteme gyorsult. Különböző erőforrásokból ebben az esztendőben loo pedagóguslakás építésére kerülhet sor.- A nevelők munkáját állandóan figyelemmel kísérik. Ennek eredményeként választják ki a szakfelügyelőket és egyéb kádereket. Arra törekszenek, hogy az igazgatóhelyettesek ne az igazgatók adminlsztáeiós segitők loyenek, hanem politikai szakmai vez tőtársalttá váljanak.- A főiskolákból, egyetemekből kikerült fiatal pedagógusok elhelyezése munkaerőgazdálkodási terv szerint történik. 1965-ben alig akadt olyan fiatal pedagógus, aki a felajánlott állást a megyében nem fogadta el.
