MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. február 22.

Napirend: - 1. Jelentés a Pest Megyei Tanács II. ötéves tervteljesítéséről és a III. ötéves terv várható feladatairól. - - Jelentés. 14–44.

Eze: v Ft-ban • * 1961 4 1962, 1963. 1964, 1965» Többlet nyereség 27619 13827 14685 31825 34.800 Ebből visszatartható nyereség részesedés 7506 6041 6233 9983 11 »000 Vállalatiéjl,alap 2242 1742 1762 2964 3,000 Igazgatói alap 970 908 1258 1329 " 1,400 A vállalatok a többletnyereséget, illetőleg az akkumuláció emelkedést elsősorban a termelés-felfutásból érték el. Ehhez járult még a termék összetétel megváltoztatása, a műszaki intézkedések és uj technológiai eljárások bevezetése, anyag és bérmegtakarítások, ujitásök, valamint a regio költségek csökkentese. Munkaerő és bérgazdálkodá

s. A II. ötéves tervben továbbra is érvényben volt az 1957.~ben Fialakitott és bevezetett átlagbér ellenőrzési formaAz átlagbér ellenőrzési forma bizonyos mértékben m gszüntotto az aránytalanságokat, növelte a vállalati önállóságot, de ennek ellenére a keresetekben megmaradt a tanácsi és-a minisztériumi ipar közötti lényeges eltérés. Munkaerőgazdálkodás torén legnagyobb problémát jelentett a munkaerővándorlás/az ipar - mezőgazdaság és viszont/. Az előbbiek és a tanácsi ipar hézagpótló szerepe miatt a termelő ágazatokban sok esetben szakmunkás hiány volt és a szakmai utánpótlás som volt kielégítő. A tervidőszakban abszolút számban csökkent az alkalmazotti létszám, de a munkatermelékenység emelkedésével csökkent a munkáslétszám is, így lényegében nem változott az alkalmazotti és munkáslétszám aránya. Az ossz megyei béralapfelhasználása 99»8 %, Ennek 80,1 %-át a termelőágazat, 19,9 %-át nem termelő ágazat használta fel, A megyei béralap abszolút volt. K.B. 1964 . decemberi határozata alapján 1965.-ben a tanácsi vállalatoknál bevezettük a tartós létszája megtakarításból adódó átlagbér növelést, A vállalatok többsége azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. A munkanormákban dolgozók száma az össz dolgozóknak 5560 %-át teszi ki. Lakás ellátá

s; A II, ötéves terv időszakában összesen 25 ezer lakás /:?ült "megyeDon, 6,1 %-kal több, rílnt a korábbi 5 évben. Legtöbb laká«' 1961.-ben készült "él. Az épitett' lakásokon belül növekedett a nagycfJo lakóterület és a jobban felszerelt lakások száma. Az állami lakásfejlesztési előirányzatunk 1292 db volt, benne a DCM részére megépített lakásokkal. Megvalósult 1.50? db. Az eredetileg megépült állami lakások 25 %-a/ 330 lakás/ szövetkezeti lakásként volt előirva, Ténylegösen 17 %/253 lakás/ lett szövetkezetinek nyilvánitva. Jelenleg a megye lakásszám 9,8 %-kal több, mint 1960 év végén. A 100 lakásra jutó lakosok száma 361.-ről, 351.-ne csökkent. Az országos átlagnál még igy is magasabb. A laksürüség főképpen azokban a járásokban javult, ahol a lakosság száma csökkent, vagy alig növekedett/ceglédi, nagykátai, szobi, aszódi járás/, Romlott a laksürüség főleg a nagyarányú bevándorlás miatt a budai, váci, szentendrei járásban/ A 100 lakásra jutó lakosság száma a megyei átlagnál is nagyobb a /budai, gödöllői, aszódi, és váci járásban és néhány közvetlen pestkörnyéki községbon/gyál, Vecsés,Dunakeszi, Duna haraszti, Érd/.