MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. február 22.

Napirend: - 1. Jelentés a Pest Megyei Tanács II. ötéves tervteljesítéséről és a III. ötéves terv várható feladatairól. - - Jelentés. 14–44.

- 3 * A sütőiparban is a termelékenység egyrészt a gépesités, másrészt a munka intenzitásának növelésével jelentős mértékben emelkedett. A szakmunkás hiány miatt igen nagy a tulórafelhasználás. A szesz- és száritóipari tevékenység nőtt, főleg jelentős a ceg­lédi száritóüzem termelésének az emelkedése, ami az ágazat ex­port tevékenységének nagyobbik-részét adja, Export előirányzat 53.5 millió Ft, a teljesités 56,8 millió Ft, t Az ágazatba tartozó szikvizipari tevékenység működése nem kielé­gitő. Egyrészt a szállítóeszköz és helyiség hiánya, másrészt szervezési problémák miatt a megye egyes területein az ellátás­ban időszakonként zavarok jelentkeznek. Az ágazatba tartozó husipari vállalatok kiválása, valamint a sütő- és szeszipari vállalatok összevonása helyes intézkedésnek bizonyult, A költségek csökkenése, a fajlagos anyagfelhasználás javitása és a műszaki szervezettség előmozdításán keresztül £ eredményes munkát végeztek a vállalatok. A tanácsi építőiparr a jóváhagyott ötéves terv nem volt. Az ötéves tervének az eves összege 619 millió Ft. Teljesítve 617 millió Ft. Az épitőipari ágazaton belül jelentősen lemaradt a magasépitő ipar, A tanácsi magas- és mélyépitői vállalatok tervezett fej­lesztését beruházási és gépi eszközök, valamint a munkaerő hiánya, szervezési és vezetési hiányosságok miatt nem sikerült végrehajta­ni o A tanácsi épitőipar a jelentkező épitési igényeket nem tudja ki­elégíteni , A munkák végrehajtását és szervezését neheziiefete az anyag­hiány, a munkahelyek szétszórtsága és nagyszáma". A 100 ezer Ft-on felüli munkahelyek száma 5 év alatt összesen 1,145 volt, 5^7 millió Ft értékben, A 100 ezer Ft-on aluli munkák száma évenként 360-390 db között mozgott, » Növekedett a magasépítőiparban a saját épités-szerelés értéke, de • még mindig jelentős mértékben hátráltatta a munkák végrehajtását a szakipari ©észlegek hiánya és a meglévő hiányos felszerelések. Az építőiparban-a termelés ütemessége az elmúlt évek alatt alig változo t. Az I, negyedévek teljesítési részaránya alacsony,3, munkák befejezésének 42 %-a átlagosan a IV. negyedévre esik, a munkák jelentős részét késéssel es minőségileg gyengén készítik el. Egyes időszakokban nőtt a túlórák aránya, ez 1963,-ban volt a leg­magasabb. Az ágazatban emelkedett a termelékenység, de a további nö­vekedést akadályozta, hogy a munkaidő kihasználásanak mértéke az 1960.­évhez kéjest nem javult, hanem romlott. Az épitőipar létszámának koncentráltságát nem sikerült biztosítani, éves átlagban 1960.-ban 8, 1965;-ben 5 fő épitőipari munkás jutott 1 folyamatban lévő épít­kezésre , t Az ágazat 1960.-ban 15,1 millió Pt akkumulációt ért el, 1965.-ben több mint 20 % termelésfelfutás mellett csak 10,6 millió Ft akku­muláció várható. A nyereség lemaradás az improduktív költségek növekedéséből a munka­szervezési hiányosságaiból és a munkák összetételének változásaiból adódnak. 70

Next

/
Thumbnails
Contents