MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.
Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.
Kovács elvtár s /Nagykörös/ Az ismétlések elkerülése végett egy-két kérdéssel szeretnék csak foglalkozni. Az egyik a bázis kérdése, ezt én is szeretném kihangsúlyozni. A tartalékok feltárásai ebben az évben mi csak két mutatót kaptunk. A kettő ellenére sem történt semmi változás. A bázis rendszerben van olyan szemlélet, hogy az a jobb, aki korábban rossz volt. tíokszor nem is szabályozza egy tervmutató, hogy mit kell csinálni. De van olyan is, hogy megköti a vállalat kezét. Az import lehetőség az ismert körülményeknél fogva is bizonyos kiszolgáltatottságot jelent a külkereskedelmi vállalat felé. Ilyen példa hogy milyen lemezt kapjon a konzervipar. Az azután bizonyos gazdasági károkat is okoz. Az ipar viszont nincs olyan helyzetben, hogy beleszóljon, vagy megakadályozza azt. Én egyetérek, nagyon bonyolult dologról van szó, mégis szeretném megmondani, hogy az eddig meghozott intézkedések nincsenek megfelelően megalapozva. A rendelkezések a keretek szétosztását alátámasszák, sőt maga a rendelet is elég hosszú időt szab ki. Az élet január 1-től kezdődik és innen kell mérni a műszaki intézkedéseket is. Véleményem szerint ez az intézkedés megfelelően előkészitve nem volt. Mi nem kaptunk létszámtervet, sem bértervet. Hogy a végén majd hogyan fognak elszámoltatni a bérrel azt nem tudjuk. Il yen fajta intézkedések kiadása nem szolgálja a gazdaságosságot. Arra kell ügyelnünk, hogy ezek megalapozottak legyenek. Egy másik kérdés a vállalati önállóság ügye. Ezzel kapcsolatos vita nagyon illuzóriakus. Gyakorlatilag sok minden nem igy történik. A vállalat lesz a vállalat és nem a középirányitó szerv. Nagyon figyelmeztető kép tárul elénk. Az irányitó szervek, minisztériumi hivatalok létszáma az intézkedések következményeként fog csökkenni. Én nem egészen igy vetném fel. Hisz valakinek a feladatokat le kell vinni. Ebben bizonyos diplomácia van. Majdnem ugy néz ki, ho^y a Mór megtette a kötelességét a Mór áLmehet. Az elmúlt évek során nem egészen i^y volt. De azt is meg kell mondani, hogy mi szoktattuk hozzá a felsó vezetést ehhez. Kialakult egy olyan hiatali gárda, aki hozzászokott ahhoz, hogy a részletkérdésekkel is foglalkozzon, ugy hogy még a szobájában lévő, másik aiztalnál dolgozó embertársának a munkáját sem ismerte. Ezt az egész kérdést helyre hozni a mechanizmuson keresztül nagyon nehéz lesz. Itt feltétlenül fenáll az a vessély, hogy a végrehajtása esetleg elhúzódik, vagy az ellenőrzés nem lesz kielégitő. Az anyag azon részéhez szeretnék megjegyzést fűzni, amely az igazgató leváltásával foglalkozik. Ha megnézzük 1965 előtt állandóan változtatták az embereket. Van olyan tapasztalat, ha egy ember eredménytelenül dolgozik leváltják, azonban ha jól dolgozik nem mondják neki a "pó napot"-ot, nyugdij korhatárig is betöltheti igazgatói szerepété A tőkés társadalomban, ha egy ember rosszul dolgozik azt kicsapják és többé nem juthat oda ahol volt. Nálunk ez nem igy néz ki, ha valakit samély szerint leváltanak elmegy máshova és újból ímedzser lehet. Különbözeti földjáradékról: Eégen a zöldségtermelés fejlődött ki, nyilván azért, mert közelebbi piaclehetőség volt alott. Ma eltoltuk ezt a lehelDBéget. Ezekst a lehetőségek ismertek. Az árak egységesek mindenütt pl. Vecsésen és másut is. Azonban a szállítási költségek, valamint szállítási kapacitás lekötése ez mind Vesztességeket igéznek elő. Van egy lehetőség a bizományi rendszer. A mi helyzetünkben fő probléma, hogy előfordul sok esetben az is, hogy a fogyasztó kimondja, neki az a termék nem kell.
