MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.
Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.
Dr. Magyar! András elvtár s: Egy ország történetében 2o év igazán nagy idő. Nagy az ut, amit 2o év alatt társadalmi, kulturális élet fejlődése területén megtettünk. Az utóbbi években a kommunisták körében mind többször merültek fel ilyen kérdések. Megelégedhetünk-e a gazdasági fejlődés megszokott ütemével, vagy megfelelő-e a változások, amit az utóbbi időben végbe mentek. A társadalmi érdék-^' olyan sokszor nem egyezik a vállalat érdekével. Vájjon elég gyorsan fejlodik-e az ipari és mezőgazdasági termelésünkahlioz, hogy belátható időn belül utolérjük a kapitalista országokat. Számos nagyfontosságu ipari gyártmán:/unk minősége és a munka termelékenysége mind az iparban, mezőgazdaságban, messze elmarad a kapitalista országok helyzete mögött. Magyarázatot minden kérdésre tálálhatunk. A Párt Központi vezetősége feltárta annak kezdeményezését, hogy és átfogó javaslatot készitett a reform megvalósítására. A magam részéről a gazdasági irányitási rendszer alapjával egyetértek. Véleményem szerint lehetővé teszi a népgazdaság fejlődése számára a kedvezőbb feltételeket. Elősegiti a termelés és közgazdasági adottságok jobb kihasználását, elősegiti a termelés jövedelmezőségét. Teljes mértékig megfelel annak a régen tanult és hitt elvnek, hogy a társadalmi fejlődést a demokratikus centralizmus elvének ismeretében kell szervezni. A centralizmus mindig érvényesült, azon an a demokratizmus nem. Hansulyosan a népgazdasági terv szerepét és jelentőségét, másodsorban az éru és pénz viszonyát, illetve alkalmazásában érvényesíteni igyekszik és_ véleményem szerht hatékonyan fogja érvényesíteni a demokratizmust, ösztönözni, serkenteni fogja a-vállalati dolgozókat, ve ze t őket gondolkodásra, kezdeményezésre. I]_yen szempontból a reformtervezet nagyon jól kapcsolja össze a centralizmus és demokratizmust. Szabad legyen néhány javaslatot is tennem: Szükségesnek tartanám, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki annak biztosítására, hogy a vállalatok saját érdeküket szemelött tartva, egyúttal az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ami a társadalom ééaekei szempontjából előnyös az legyen a vállalat szempontjából is a legfontosabb ügy, igy a dolgozók számára is. Nemcsak a népgazdaság, hanem a vállalatoknak is fontos lenne és szorgalmazni kellene az 5 éves terveknek az elkészítését, valamint a gegionális és a távlati tervek elkészítését is. A dolgozók igen széles rétegeinek bevonásával kell ezt elkészíteni. Lássák, hogy milyen feladatokat kell nekik megoldani, ez egyben serkentőleg is hatna. Konkrét intézkedéseket kell kidolgozni. Hemzetközi munkamegosztásról sokszor beszélünk, azonban megfelelő módon nem segítjük elő annak érvényesülését. Fel kellene számolni azokat a hiányosságokat, amelyek a vállalatok tervmutatóinak kidolgozásainál tapasztalható. Közérthetővé kell tenni, amely arra ösztönözze a vállalatokat, hogy aaját érdekében teljesíthessék. Fontos az árképzés, az ártervezés. P 0ntosan meg kellene szabni a központi és alsóbb irányitó szervek hatáskörét az ártervezésben.
