MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.

Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.

Cservenka elvtársnő; Amikor a pártbizottsági ülésen a tájékoztatót elmondtuk arra hivatkoztunk, hogy a K.B. vitája alapján az 1956-os ellenforradalmi események óta pártunkban a harmadik legnagyobb határozat és a legátfogóbb intézkedésről van szó. Az"első volt a hatalom'megszilárditása, illetve helyreállitása, második a termelőszövetkezetek átszervezés és most ez. Minél többször fogunk ezzel a témával foglalkozni, annál világosabb lesz előttünk és kibontakozik a körvonala. Teljes egészében fogjuk érezni ennek a suját és nagyságát. Az elvtársak a reformmal kapcsolatos véleményüket mondták el* Hozzá tenném - megköszönve Dimény elvtársnak azokat a szavakat, melyeket elismerően nyilatkozott - nem szerénytelenség, ha jó eső érzéssel ugy könyveljük el, hogy érezni tudjuk ennek a határozatnak a súlyát. A megyei aktivák igen kis százaléka van jelen, de fc hozzászólások bizonyítják, hogy olyan elvtársak dolgoznak, akik magukévá teszik és magukénak érzik a párt politikáját, azokat a feladatokat, amit a K.B. meghatároz. Az irányelv elemzését adja az eddigi munkánknak és a tennivalókat határozza meg, csak erre épithetjük rá a feladatokat. Az elvtársak nem birálták a vezetést, hanem ténylegesen az volt a cél, hogy kiegészitve, teljesebbé tegyük es mélységében mutassuk meg milyen felelősséggel kell ezekhez a témákhoz nyúlni. E

elnierül egy sereg aggodalom, ami bizonyos területen már még is mutatkozik. Ez lehet tudatos is, de tudatlan is. Elképzelhetetlen, hogy különböző helyeken létrejött hatalmas apparátusok érintetlenek maradjanak. Arra hivatkozni, hogy ha valaki valamilyen fizetést kap az nyugdij koráig biztositva legyen, vagy csaJf emelni szabad. Egy sereg emberben olyan érzést vált ki, hogy saját hatalmának csökkentését látja. Humanizmus az, ha valaki Íróasztalhoz került ne kerüljön többet a termelő munkába/ Ez nem humanizmus. Mindenki a felkészültségének, adottságainak megfelelően azt a helyet foglalja el

? ahol a képességeit legjobban ki tudja bontakoztatni. Sok kárát látjuk annak, hogy sok ember van olyan akik nem a képességüknek megfelelő helyen dolgoznak. Ez nem humanizmus, hanem álhumanizmus, ez csak egy emberre jó de a társadalomnak rossz.^. Ez olyan dolog, amiben még kezdeti eredményeket sem tudunk elérni. A K.B. határozatot feldolgozzuk, figyelemmel kisérjük lépésről lépésre. A határozatot következetesen betartjuk és betartatjuk akkor sikert fog hozni. Jelzésekre van szükség és feltétlenül lényeges mindannyiunk felelőssége. Nagyon sok oldalú ráhatás fog érvényesülni, fel kell készülni és nem ez az egyetlen megbeszélés, hanem jónéhányszor visszatérünk erre a témára. Egyre több olyan ember lesz, aki jó szándékkal azt mondja, hogy ne erre, hanem arra menjünk, a tömegek részéről vannak ilyen jelzések.