MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.
Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.
Still elvtársna k válaszolva. Az anyagi ösztönzéssel kapcsolatban milyen munkaerő kötöttséget tervezünk. Semmilyent. Éppen az ösztönzésnek a nagy erejét akarjuk felszabadítani, ezért nem tartalmazza a mechanizmus a munkaerő lekötöttséget. Elképzelésem szerint a fokozatosság elvét kell betartani, de a fejlődésnek szabnánk gátat, ha munkaerő kötöttséget Írnánk elő. Alulról jövő nyomás a gyár vezetésnek, hogy jobban dolgozzon. A jobban dolgozó vállalatnak is kerete lesz, hogy mennyi munkaerőt a alkalmazhat, de lesznek vállalatok, amelyek nyomás alatt állnak és küzedeni fognak, hogy azokhoz a vállalatokhoz kerüljenek, ahol jobban megtalálják a számitásukat. Ez ösztönző. A szakszervezetek szerepe máskép fog alakulni, vagy kell, hogy alakuljon az előállott uj helyzetnek megfelelően. Külön vitát lehetne rendezni, a szakszervezetek tevékenységéről. Előfordul, hogy az érdekvédelmet is rosszul értelmezik. Milyen érdekvédelem az, amely 5o embernek jobb helyzetet teremt, ugyanakkor lo ezreket meg rosszabb helyzetbe sodor. Tehát az uj mechanizmusban ne nem dolgoztuk ki a szakszervezetek szerepét. A pártszervezet szerepe. Ez is olyan téma, amin gondolkodni kell, hogy hogyan, miként. Van egy olyan elgondolás, hogy tul operativ a pártszervezetek tevékenysége. Vita tárgyát képezi, hogy hogyan és miként tovább, mert a mi tevékenységünkben is van egy sor amit jobban, megfelelőbben lehetne végezni. Meg kell vizsgálni és érdemes lenne erre is külön vitát rendezni, nemcsak elvi, hanem gyakorlati intézkedéseken keresztül is. Szarvasné eÍvtársnöne k válaszolva, hogy a jelölési rendszer megszünik a házilagos sajátrezsis beruházásoknál ? Szerintem nem ez a járható ut. Pld. az ÉM. irányította a saját erős beruházásokat, de sok olyan munka van, ami kicsi volumenű, amit az állami épitőipar nem tudja vállani. A tsz-ekben pld. az ott lévő házilagos brigádok olyan emberekből áll, amelyek nem mennek el a tsz-ből. A gondot az kell, hogy jelentse, hogy ezeket a brigádokat egy adott járáson belül, esetleg 2-3 tsz. brigádot összefogni. Az értékhatárt szerintem fel kellene emelni. Ha a tsz-ek számára szükséges épületeket, beruházásokat létre tudják hozni, ezeket támogatni kell. Probléma volt eddig, hogy ezeket nem tudtuk megfelelően felmérni és hasznositani, mert a fő erő a hadakozásra ment el. Mondok elvtársna k válaszolva; nyilván első lépcsőben a megyei szerv gazdaságpolitikai irányító szervek tevékenységét goldozzuk ki. A járás ettől nem lehet független. A megyei tanácsok feladata ezek szerint inkább operativ kidolgozást igényel. Prezenszki elvtársnak válaszolva; a gyenge tsz-ek problémáira még ssza kell térni, az egész kérdés még kidolgozatlan. Szőcs elvtársna k válaszolva; a termelőeszközök koncentrálására nem tudok többet mondani. Szerintem nem jó felfogás az, hogy főleg párttag igazgatók legyenek, azon is gondolkodni kell, hogy ezen a megfogalmazáson változtatni kell ez a szövetségi politikát befolyásolja. Ez azt jelentené, hogy lépj be a pártba, mert akkor lehetsz igazgató. Igazgatónak az kell hogy legyen, aki a vezető poszton jobban megállja a helyét, a párt
