MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.
Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.
A beruházási szközök kihasználása sem nevezhető tervszerűnek, ami szintén több billió Ft-os terhet ró a termelésre. A szövetkezeti élet fejlesztése azért is fontos, mert a szövetkezeti tagok nem minden esetben tudják a tsz-i vezetőket felelősségre vonni, ha a gazdálkodást nem jól szervezik meg. Nem tudják kellően érvényesíteni a jogokat olyan vonatkozásában, hogy a foglalősségre vonás megtörténjen olyan vezetőkneél, akiknek a szakmai irányitás a feladatuk. Ebben nekünk mozgalmi vonatkozásban is több segitséget kell adni a szövetkezeti tagok részére. Tulajdonképpen a szövetkezeti élet fejlesztése és a vállalatszerű gazdálkodás erősitése összefüggésben van a szakirányítás fejlesztésével. Sokat vitatkozunk arról, hogy milyen módon lehetne jobbá tenni a munkánkat, hogy erőteljesebbé válhasson a tsz.ek önálló gazdálkodása. Az a helyzet a jelenlegi irányításban, hogy nagyon sok helyes központi elképzelés történik a mechanizmussal kap solatban. Ezek az elgondolások találkoznak a tsz-i üzem érdekeivel,Mégis az a gyakorlat és az a tapasztalat, hogy: addig ágiig az üzemekhez elkerülnek ezek a helyes elképzelések, irányvonalak, nagyon eltorzulnak azokon a fórumokon, amelyekről már Antalfia elvtárs is szólt. Az okokat is meg kell nélni. A legfontosabb oka véleményem 'szerint,hogy a szakirányítása feladatok összetevőknek a hatósági feladatokkal amikor már a munka megszervezésére kerül a sor. Nem áll tisztán, hogy az eddigi feladat szalirányitási, vagy hatósági feladat, fiz olyan következménnyel jár, nogy addig amig az államhatalmi, hatósági feladatok ellátását fontos jogszabályok rögzitik, annak teljesítését adminisztratívan is ellenőrizni kellett.'Nyilvánvaló. hogy az egyszerű előadd elsősorban ezeket a feladatokat végzi el és masodsorban ami a termelés konkrét irányításával merült fel, aminek az ellenőrzése sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik. Arahatósági feladatok ellátásánál nyilvánvalóan érthető, hogy nem kell különösebb anyagi érdekeltség. Az anyagi függőség károsan befolyásolhatja a döntéseket* A szaktanácsadás szempontjából másként merül ez fel. A termelőszövetkezeti gazdálkodásnak sajátos formája,ugyanis a tsz-ek olyan társadalmi szervezetek amelyeknek termelőeszköz van a birtokában. Hatással vannak rájuk azok a törvényszerűségek, amelyek a tömegszervezetekre vonatkoznak. Ezeket a törvényszerűségeket, a szövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából jobban ki kell használni. Célszerű lenne a szövetkezeteknek létrehozni a centrális szerveit, hogy necsak egyedülálló szövetkezetek legyenek, hanem ugy mint a többi táráadalmi szervezetek, meg legyenek a maguk centrális, irányitó szervei is, ahol a társadalmi vonatkozású problémák mellett szó kerül arra hogy a termelései feladatokat is magukba foglalják. Ez a szövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából fontos volna, mert megvalósíthatná az önigazgatás egyes részét. Lehetőség'nyílik arra, hogy az eddiginél szélesebb körben alkalmazásra kerüljenek azok a közgazdasági módszerek, amelyek az irányelvekben megtalálhatók és ne akadályozza ennek érvényesülését különböző admin ;sztrativ rendszabály.
