MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.

Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.

Aritalfiai Jenő elvtár

s : / Nagy kát ai járási PB. titkára./ » Kedves Elvtársak ! Áttanulmányozva a kiadott anyagot az vált előttünk ismertté, hogy a Párt ismét kimondta az igazat a gazdasági mechanizmus vonatkozásában és ez forradalmat tett. Az más, hogy magáról a reformról itt vitatkozunk, de az alapvető kérdés az igazság. Szembeötlött egy alapvető ellentmondása az anyagnak. Lehet, hogy én nem látom jól, mégpedig azt, hogy az anyag első részében rendkivül alapos kritika tárgyává van téve a vezetési rendszer. Az irányelvei is ki vannak dolgozva, de a második részben olyan ellentmondásos megállapitás tapasztalható, amely kétségessé teszi a bevezetést. Ahogy azt az anyag első részé mondja,-hogy ne legyenek belátható időn belül átszervezési intézkedések, a jelenlegi reformot a megfelelő szervezeti formákra kell épiteni - . Ezt látom ellentmondásnak. Véleményem az egész vállalati gazdálkodási igazgatási rendszerrel kapcsolatosan az, hogy ezt lépésről lépésre kell átszervezni, mert az átszervezés is egy mechanizmus. A felsőbb vezetést i/lletően nagyon erős az akarat a reform megteremtése tekintetében. A termlési egységek szintjén is rendkivül erős az akarat, de a kettő között van egy réteg amely nem áll ilyen szilárdan ennek a megvalósításában. Amíg a felsőbb szervektől az alsóbbak messzemenő önállóságot követelnek, addig az alatta lévő szervernek nem akarnak önállóságot adni. Az anyag ötödik fejezete a harmadik bekezdésben foglalkozik azzal, hogy a szervezeti kérdéseknek a munka jelenlegi szakaszában nem szabad előtérbe kerülni stb. Az utolsó mondatot meg kellene fordítani, mert nem a reform lesz a következménye a szervezeti kérdése,: megoldásában hanem a szervezeti :érdések oldják meg a reformot. Ugy fogom fel ezt a kérdést, hogy tulajdonképpen ez a szervezet maga a mechanizmus és ezt kivánjuk megváltoztatni. Néhány alapvető kérdést maga. az anyag is elmond. Többel: között a tsz. igazgatóság, vagy középirányitó szerveknek a megvalósítása. Vagy pl. a megyei tanácsok mellett a gazdasági irányító szervezeteknek az ihatárolása az egyes pont szerint. Véleményem szerint a központi igazgatóságokat meg lehetne már most az első lépcsőben valósítani, létre lehetne hozni, de a tanácsoktól teljesen különálló szervként. Tehát kis létszámú szervezetet kellene létrehozni, amelyeknek a közgazdasági befolyosáolása tulajdonképpen a vállalati gazdálkodás átétele lenne a maga szakmai vonatkozású irányzatában'. Az a lényeg, hogy ezek aránylag kis létszámú, de jól szervezett szervezetek legyenek, nagyon fontos és lényeges, hogy ezek munkája jó is legyen. Lehetne azt a gyakorlatot alkalmazni pl. amit az állami gazdaságok folytatnak. Gondolok itt arra, hogy a tsz. igazgatóság dol^'ohói az állami gazdaságoknál anyagilag is érdekeltté legyenek téve. Tehát a tsz. igazgatóságok az abszulut eredményektől függően kapják meghatározott formában a prémiumot, és akkor ez a kis létszámú szervezet nagyon jól megtudná állni a helyét és a termelőszövetkezetek nagyon pozitívan éreznék, meg. A tanácsokkal kapcsolatos problémákat illetően bele kellene venni a szövegbe a járási tanácsokat is, akik részére messzemenően önállóságot kellene adni. A jelenlegi tapasztalat a tanácsokról az, hogy elmosódik as államhatalmi funkciója. Ez különösen vonatkozik a községi tanácsokra. Tanácsüléseken hoznak határozatokat, de nem tudják azt megfelelően végrehajtani, vagyis megfelelően érvényt szerezni annak végrehajtására, tudományos és szociális vonatkozásban. Ennek oka az, hogy szembe állnak egy csomó vállalattal, vagy igazgatási szervenkel, szokszor saját magukkal is. Ennek következtében a legkisebb ügyek is nehézséggel küzdenek, ezt a lakosság lássa és le is vonja a konzekvenciáját. <