MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. október 19.

Napirend: - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és feladatai. - - Jelentés. 10–38.

\ /e kettő együttesen a termelőszövetkezeti tagok jövedelemrészesedését alkotná/ és a - "biztonsági munkadij-alap képzésére. A munkadij-alap kialakításával - a szövetkezeti bevételek nővelésére irányuló intézkedésekkel együtt - megszűnnének a jelenlegi részesedési rendszer visszásságai és ujat>b ösztönző motívummal gyarapodna a tagok"' anyagi érdekeltsége. A munkadij-alap létrehozásával megszűnne a munkadíjazásban ezideig uralkodó általános bizonytalanság, a részesedés utólagos kifizetése, a tagok személyes jövedelmének időszakossága és ehelyett az.indokolt szinten kialakított a garantáltság válna általánossá, s mindez együttvéve ösr^cnözne a munkák folyamatos végzésére. Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy a termelőszövetkezeti munkadij-alap nem azonos a jelenleg ismert előleg fizetéssel

. Ugyanakkor a munkadij-alap fokozatos megvalósításában az előlegfizetésnek fontos szerepe van. Az eddigi gyakor lat szerint a termelőszövetkezeti tagok jövedelemrészesedése "maradványként" jön létre. Az összes pénzbevételből a termeléssel kapcsolatos kiadások téritése, a különféle kötelezettségek teljesítése és a kötelező alapbővités után fennmaradó rész alkotja a tagok részesedésének pénzügyi alapját. A maradványrendszerü jövedelemrészesedési-alap képzésének fenntartása amig az nem sérti a munkaszerinti elosztás megvalósíthatóságát, továbbra is ajánlható, mert ez megfelel a szövetkezetek sajátosságainak és ösztönző elemeket is tartalmaz. A termelőszövetkezetek termelési és pénzügyi tervében rögzitett és a jövedelem felhasználásban is kitüntetett helyen szereplő munkadij-alap nyújtaná a tagok biztonságát. A javasolt rendszerben "maradványként" képződött jövedelemrész - ami a munkadij-alap és a tagok jövedelemrészesedése közötti különbség - képezné az éwégi kiegészítő részesedést.