MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. október 19.

Napirend: - 1. Jelentés a kisipari szövetkezetek helyzetéről, a KISZÖV irányító munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–8.

1./ Napirend: KISZÖV irányitó munkája. Kérdéseket tesz fel: Szilágyi elvtárs, Varga Péter elvtárs, Baráth Károly elvtárs. Borossné elvtársnő válaszol: Az 1963 nem termelő és termelői arány kiugróan jelentkezik. Ennek oka, hogy ebben az évben került hozzánk 11 háziipari szövetkezet. Ez a termelői dolgozók létszámában nem jelentkezik, hanem az össz dolgozók létszámában, mert a bedolgozók létszáma szabadon alakul. Alapjában véve nem termelői létszámban lényeges növekedés nincs, 16 % alatt van a megye. Az 1963* évi bértullépéssel kapcsolatban: béralap túllépés nem a helyiiparpolitikai helyen, hanem az árutermelésnél jelentkezett, különösen az első öt hónapban. A felfutott termelés arányos bérigénybevételt jelent. Az 1964. évi bérgazdálkodás nem ad lehetőséget, hogy / a termeléssel arányosan növekvő bérek kifizetesre kerüljenek. Ennek érdekében a noimákat felük kellett vizsgálni. A korábbi években kevésbé érvényesülő bérfegyelem egy sor területen jelentkezett, ezeket kellett megszüntetni. A szolgáltatással kapcsolatos túlóra igényeket az árutermelés rovására a Szövetség tudomásul veszi. A cipész probléma megoldásánál jelentkezik túlóra igény, de ennek tartalékolt bértartaléka van. Engedélyezik a nyugdijasok beállitását, prémium rendszerrel és más módon igyekszünk ennek a területuek a lehetőségeit kihasználni. Egyébként a cipész problémát kiemelt feladatként kezeljük. Iparitanuló probléma; kőműves, ács, parkettázó, tetőfedő, vasbetonszerelő és cipész szakmáknál jelentkezik. E szakmákba ma még a fiatalság nem szivesen me^y, mert erős fizikai munkát igényelnek és igen kismértékű a gépesités, - szivesebben válasszák a divatos szakmákat, /kozmetikus, fodrász, rádió,tv. szerelő/. Cipész szakmában pld. 1964-ben 3 fő jelentkező volt. E problé^áma megszüntetésére év elején szervezett intézkedéseket teszünk, szakmánként lebontjuk az iparitanuló létszámot, ezt a Megyei Tanács Ipari Osztálya is megkapja. Lépéseket teszünk, hogy a Szövetkezetben dolgozók gyermekei a kevésbé divatos szakmákat válasszák. Iskolákban szülőkkel, nevelőkkel együtt tájékoztatót tartunk, ahol megbeszéljük, hogy a gyerkeket milyen szakmák felé irányítsák, sajnos nemsok eredménnyel. Véleményem szerint az épitőipari tanuló problémát csak akkor tudjuk megoldani, ha utolérjük magunkat a gépesítésben. Szakmunkás átképzésre lehetőség van, ezzel is előre tudunk lépni, de nem oldja meg az utánpótlás kérdését. Az iparitanuló probléma megoldására az OKISZ létrehozott egy szervező irodát, továbbá foglalkozunk a